Régen nem indult az ideihez mérhető nemzetközi sikerszériával a magyar film legnagyobb seregszemléje: a fesztivál látogatói tömött sorokban szeretnének bejutni a 67. Berlinale Arany Medve-díjas, Testről és lélekről című filmjére. Enyedi Ildikó alkotásának hazai premierje a szemle nyitóünnepére esett, azóta több mint ötezren látták a filmet. A következő meglepetés mindjárt a mustra második napjára virradóan köszöntött be: egy évvel a Saul fia Oscar-díja után ismét magyar művet díjazott az amerikai filmakadémia, Deák Kristóf rendező rövidfilmjét, a Mindenkit.
A hazai filmgyártás valódi ünnepe tehát a 3. Magyar Filmhét. A szemlejárók Deák Kristóf munkájának üzenetét, dramaturgiai megoldásait elemezgetik, miközben a teljes stáb még Los Angelesben ünnepel. Napok óta a Mindenki morális kérdései körül folyik a diskurzus, s ráadásul a téma mindenkit érint, hiszen legtöbbünknek volt egy Erika nénije. Az összetartozás pozitív üzenetét hordozó mozi egyszerű eszközökkel tört be a közösségellenes jelenbe, és ez az energia átlényegíti a mustrát is. Csakúgy, mint Enyedi Ildikó alkotása, amely az együttérzés példázata. A Testről és lélekről stábja végig jelen van a filmhéten: a pódiumbeszélgetésen százak töltötték meg a termet.
Mivel a filmhét koncepciója szerint a 2016-ban bemutatott munkák nevezhettek, ezért az alkotások jó részét már korábban látták a magyar filmkedvelők. A szemle nézettsége is jóval gyérebb ezeken a vetítéseken. Hajdu Szabolcs Karlovy Varyban Kristály Glóbuszt nyert, Ernelláék Farkaséknál című moziját hiába keressük a mustrán, az alkotók nem jelentkeztek a versenyre idén, Enyedi Ildikó alkotását pedig vetítik a szemlén, de mivel idei bemutató, csak jövőre díjazhatják majd az alkotókat.
Azonban a Mindenki itt is verseng a legjobb rövidfilmnek járó elismerésért. Ebben az ötfilmes szekcióban mások mellett Visky Ábel munkája, a Semmi bogár egy régen szakított pár véletlen összefutását jeleníti meg nyolc percben, a kerülgetett és a kimondott szavak, az őszinte vagy leplezett gesztusok építik a dialógusukat. A Mindenki főszereplője, Szamosi Zsófia még egy rövidfilmben látható, az Enyhén sós című munkát Nagy Zoltán jegyzi, a film az egyedülálló nők kiszolgáltatottsága és a szociális érzékenység markáns szemléltetője. A változatos blokkban a mélyszegénységben élőkhöz és az uzsorások kegyetlen világába visz Bernáth Szilárd munkája, a Fizetős nap.
Akár a mozikban, a szemlén is a játékfilmes blokkból legtöbben Sopsits Árpád A martfűi rémére kíváncsiak – az alkotást egyébként szinte az összes kategóriában versenyezteti a filmhét zsűrije. A rendezővel ma este találkozhat a közönség. A tévéfilmes blokkból Tasnádi István író, rendező Memo című munkáját, amelyben egy ambiciózus pszichiáter az élete minden részletére emlékező hipermnéziást kutat, valamint Almási Réka Tranzitidő című alkotását emlegetik a legtöbben. Utóbbi egy halálközeli élményt, és a múlttal való leszámolást jelenít meg.
Első alkalommal ad otthont az Aréna Pláza moziszintje az eseménynek, hiszen a már bevált MOM Park filmszínház átépítés alatt van. Kissé vonakodva tekintenek a gigantikus bevásárlóközpontra a fesztivállátogatók, és noha a pódiumbeszélgetések a MOM-beli térhez viszonyítva szeparáltabb helyen zajlanak, a filmek után nem nagyon akad tér a kávéházi együttlétre.
Szombaton, a mustra zárónapján a klasszikusokat felvonultató szériában a száz éve született Fábri Zoltánra emlékeznek, a háromszoros Kossuth-díjas rendező 1968-as A Pál utcai fiúk című klasszikusa lesz látható. Versenyen kívül mutatják be Forgács Péter csodálatos alkotását, a Festői korszakokat, amelyben Gánóczy Mária festőművész és egy dinasztia munkáit egy otthon rögzített filmes archívum, képzőművészeti alkotások és az emlékezés eleveníti meg.
Az összesen huszonhárom kategóriában induló filmalkotások legjobbjainak listája a Magyar Filmhét zárónapján, vasárnap derül ki.
A Vígszínházban tartandó gálára, a zárónapra már a Mindenki stábja is megérkezhet.