Jelenleg az egri Dobó István Vármúzeumban tisztítják és restaurálják a szkíta kori fejedelem asszony sírmellékleteit, amelyeket tavaly találtak Mátraalján, az Aldebrő-Ilona tábla nevű lelőhelynél a múzeum régészei. A szkíta kori, fagerendás szerkezetű, női halomsírt és a sírmellékleteit a múzeum új kiállításán, a tervek szerint 2018 októberében mutatják majd be.
A sír feltehetően a kora szkíta kori megtelepedés idejére keltezhető. A sír aranyleletei között találtak egy 13 centiméterszer 11,5 centiméteres, két oldalán rovátkolt, valószínűleg ezüsttel bevont bronztükröt és a hozzá tartozó több töredékből álló vasnyelet is.
Gutay Mónika régész-muzeológus, a feltárás vezetője a Műemlékem.hu-nak elmondta, hogy az Aldebrőn talált tükör különlegesnek mondható. Anyaga feltételezhetően ezüstözött bronz. Eddig csak egy teljes ezüsttükröt ismernek a régészek a Fekete-tenger melletti Kelermez nevű lelőhelyről. A vasnyelet forrasztással illesztették a laphoz, a tükörlapon pedig két oldalt, egymással szemközt kis bevágást alkottak. A régész szerint valószínű, hogy ennek a tükör hordozási módjában volt szerepe.
A szkíta korban a Felvidék déli részétől egészen Erdélyig helyeztek tükröket a sírokba a nap, az örök élet szimbólumaként. A tükörlapok anyaga általában bronz volt. A Kárpát-medencében előkerült, mintegy 2500 szkíta kori sír közül alig negyvenben találtak tükröket, tehát nem egészen két százalékukban.
