A 2004-ben megjelent Székely szótár nagy népszerűségnek örvendett, s a most megjelent bővített kiadás is rendkívül sikeres. „Hiánypótló a szótár, mivel olyan kötet eddig még nem készült, amely a székely népesség által használt szavakat próbálta volna kiválogatni a nagy magyar szókincsből. Azért is fontos az effajta szóválogatás, mert következtetéseket lehet levonni ebből a székelyek őstörténetéről, hisz elsősorban a kölcsönszavak megmutatják, kikkel voltunk annak idején kapcsolatban” – fogalmazott a gyűjtőmunkát elvégző Sántha Attila a kolozsvári Krónika napilapnak.
Szerinte minél gazdagabb egy nyelv, annál kifejezőbb, a székely nyelvjárás pedig az egyik leggazdagabb magyar nyelvjárás. Sántha elmondta, a nyelvészek olykor megkérdezték tőle, miért illeszt viccesebb magyarázatokat a szavak mellé a szótárban, amire azt válaszolta: egyrészt ezáltal ő maga sokkal jobb kedvvel dolgozik a könyvön, másrészt így az olvasó is nagyobb kedvvel olvassa.
kézdivásárhelyi születésű, jelenleg Kézdiszászfaluban élő szerző nem csak a székely székekből gyűjtött. „Dél-Erdélyben is éltek székelyek, az Őrségben, Biharban, de máshol is. Ezért előfordul, hogy egy-egy szó nagyobb területen használatos, mégis beteszem a szótárba, merthogy régi kapcsolatokra, a székelyek elvándorlására utal” – számolt be munkájáról Sántha Attila. Mint felidézte, felhívást tett közzé, amire nagyon sok teljes nyelvjárási gyűjtemény is érkezett.
Az adatok valóságtartalmát ellenőrizni kellett. „A gizgaz jelentésű betrenget Kápolnásfaluból küldte az adatközlő, de kiderült, Kézdin is használják, bár én életemben nem hallottam. Aztán rákérdeztem édesanyámnál, és kiderült, hogy ő a nagyanyjától nagyon gyakran hallotta, csak valahogy kiesett a forgalomból” – említett egy példát a költőként is ismert szerző. Egy szó több jelentésével kapcsolatban a zelegor szót hozta fel példának, ami izgága, rendetlenkedő embert jelent.
„Egy adatközlő azt mondta nekem, hogy Illyefalván nemcsak ebben az értelemben használják, ott napszámost is jelent. Akkor kezdtem kapisgálni, hogy a kettő közt valami kapcsolat kell legyen, aztán rájöttem, átvételről van szó: a román salahor szóból ered, ami napszámost jelent. Mi történik egy faluban, amikor megjelennek a napszámosok? Hát zelegorkodnak” – adott ízelítőt a gyűjtőmunkából Sántha Attila.
A gazdag képanyaggal ellátott szótár megalkotója az erdélyi Főtér című portálnak elmondta, különösen büszke a mony szócsaládra, amelynek története egymaga egy kis regény: rájöhetünk arra, hogyan jön a mony, azaz „here”, „tojás” szótőből a monyók (töketlen), monyos (csődör), monyókol (töketlenkedik, tökéletlenkedik). Hozzátette: a monyókol, megmonyókol jelentését most mellőzném, tekintettel a kiskorú olvasókra.
A mostani, bővített kiadásban a nyelvész a szavak eredetének is utánajárt, amiből sok érdekes dolgot lehet megtudni a székelység korai történetére nézve, például azt, hogy milyen nyelven beszéltek ezer-ezerötszáz évvel ezelőtt, kiktől vettek át szavakat, azaz kik voltak a szomszédaik. Az így nyert tanulságokat egy eléggé terjedelmes előszóban dolgozta fel. Sántha Attila azt is elmondta, a székely szavak gyűjtését valószínűleg sosem fogja abbahagyni, így a Bühnagy szótárnak valamikor lesz majd folytatása.
Sántha Attila: Bühnagy székely szótár. Előretolt Helyőrség Íróakadémia, 2018.