A világhírű szopránénekesnő erről az MTI-nek telefonon adott interjújában beszélt. Emlékeztetett rá, hogy a koncertet az ENSZ-alapokmány hatályba lépésének napján minden évben megrendezik ugyan, de az ideit az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc tiszteletére Magyarország rendezte, s a programot is a magyar ENSZ-misszió állította össze.
Rost Andrea úgy fogalmazott, hogy „szívet melengetőek” voltak a gálakoncert három zenei blokkjának darabjai, amelyek köré Bogyay Katalin magyar ENSZ-nagykövet az egész programot szervezte. Erkel, Kodály, Berlioz muzsikája csendült fel, Bartók és Kodály mellett Johann Strauss és Brahms művei szólaltak meg.
„Nemcsak arról volt szó, hogy elénekelhettem például a Csitári hegyek alatt szépséges dallamait, hanem nehezen szavakba önthető lelki többletet adott, hogy ezt az ENSZ-palotában és ilyen ünnepi alkalommal tehettem” – mondta Rost Andrea, aki június óta készült a fellépésre. Hozzátette: „az életben ilyen csak egyszer adódik”.
Arra a felvetésre, hogy még mit énekelt volna szívesen, a világhírű szoprán hangsúlyozta, hogy az est tökéletes volt, de talán a capella még elénekelte volna az Elindultam szép hazámból című, régi stílusú magyar népdalt, amelyet éppen Bartók Béla gyűjtött 1906-ban Békésgyulán.
Az énekesnő szerint az ünnepi koncert híven érzékeltette a magyarok szabadságvágyát és szabadságszeretetét, és „meghódította” a közönséget is. „A koncert után a vendégek szinte a nyakunkba ugrottak és megöleltek bennünket, úgy köszönték meg az élményt” – mondta el Rost Andrea, s fontosnak tartotta hangsúlyozni azt is, hogy a gálaest nem „csak” a magyarok 1956-os szabadságküzdelme előtt tisztelgett felemelően, hanem mindazok előtt is, akik a szabadságért, az emberi méltóságért küzdenek szerte a világban.
Kérdésre válaszolva a művésznő elmondta, hogy a közeljövőben a budapesti Operaházban lép fel a Bohéméletben.