A miskolci Cinefest Nemzetközi Filmfesztiválon szeptemberben volt a hazai premierje – ahonnan az Art Mozik díját is elhozta – Anca Miruna Lăzărescu első nagyjátékfilmjének, az Utazás apánkkal című hidegháborús road movie-nak. A német–magyar–román–svéd koprodukcióban készült filmben az édesapja történetét gondolta tovább az alkotó.
1968-ban két fiú és idős édesapjuk egy Wartburggal útnak indul Aradról azzal a céllal, hogy a család legidősebb tagján életmentő műtétet végezzenek el Kelet-Németországban. A prágai forradalom azonban közbeszól: napokig vesztegelnek az NDK táborában, Nyugat-Németország érintésével juthatnának haza, de egy találkozás révén akár maradhatnának is a szabad világban.
A hidegháború közepén kell meghozniuk a döntést: jobb-e, ha az NSZK-ban folytatják életüket, vagy visszatérjenek a szocialista Romániába?
Lazarescu munkája attól különleges, hogy nem a megszokott ügynökfilmek nyomasztó miliőjébe viszi a nézőt, noha a kezdet erre utal: az iskola falai között megbúvó titkosszolgákra, ahol még a diákcsínyre sincs pardon, ha az a hatalom ellen lázad, a bérházak udvarán pedig a kisgyerekek kivégzéseset játszanak. A rendező egy időre kiszabadítja innen a szereplőit: a pillanatokra átélhető szabadság mögött rajzolja meg a mindent átszövő diktatúra rabságát. Mindeközben az utazásnak nincs l’art pour l’art állomása, mindegyik más-más részletet hoz elő a közelmúlt kelet-európai életérzéséből.
A főszereplőket a jobb élet reménye másként hajtja: a tizennyolc éves Emil – akárcsak kortársainak nagy része – hisz a haza eszményében, abban, hogy otthon, Romániában is boldog lehet, a „nyugati álom” másként érinti meg, mint bátyját, az orvos Mihait. Ő nem számít a hazájában változásra, besúgóként közelebbről ismeri a rendszert. Egy interjúban a rendező mintegy hitvallásaként fogalmazza meg, hogy nem értheted meg, mi történik ma, ha nem ismered meg azt, hogy mi zajlott le a múltban, majd hozzáteszi: ideje, hogy az európai film beszéljen a titkosszolgálatokról. A Romániában született, majd tizenegy éves korától Németországban nevelkedett rendező munkája a román titkosszolgálat mindennapokat megfertőző hatását izgalmasan formálta egységes kelet-európai történetté.