Hatvani István tudós, fizikus, kémikus, orvos, aki a legendák szerint a lelkét eladta az ördögnek, 1718. november 21-én Hatvani Gergely könyvkötő és Mester Judit nemes szülők fiaként született Rimaszombaton, ahol később Ferenczy István, Tompa Mihály és Blaha Lujza is meglátta a napvilágot. Hatvaninak a városban ma emléktábla s egy cserkészcsapat viseli a nevét.
A tehetséges fiatalember 1732-ben már Losoncon tanul Kármán Andrásnál, s egy rövid komáromi kitérővel jut el Debrecenbe, majd onnan Bázel, Zürich, Utrecht és Leiden következett. Tanult Johann és Daniel Bernoullinál, állást kínáltak neki Heidelbergben, ő mégis hazatért, s Debrecent választotta.
„Ne csak a németek dicsekedjenek vele, hogy volt nekik olyan hatalmas emberük, mint dr. Faust, akit életében tenyerén hordozott, halála után pedig pokolra vitt az ördög, ami elég szép kitüntetés: más szegény ember a maga lábán jár oda. Nekünk is volt ilyen kitűnő emberünk, akinek hírét ma is emlegeti minden ember Debrecenben: doktor Hatvani István” – írja róla Jókai Mór, ahogy Arany János és Mikszáth Kálmán is beírta őt a magyar irodalomba.
S utánuk több mint száz évvel később Orbán János Dénes költő, író, lapunk rovatvezetője, aki Magyar Faust címmel 2004-ben vetette papírra drámai költeményének elővázlatát. A fekete-fehér játék, amely akár Madách remekének szabad folytatásaként is értelmezhető, szintén évekig várt arra, hogy színpadra kerüljön.
Orbán az elkészült elővázlatot elküldte elolvasásra Ráckevei Annának, a debreceni Csokonai Színház akkori igazgatónőjének, aki meglepetésére nemcsak bemutatásra javasolta, hanem a 150 éves jubileumi évad díszelőadásának választotta. Az előadáshoz készültek Nagy Sándor Zoltán helyi képzőművész többszín-nyomatú grafikái is, amelyek a drámai költemény most megjelenő könyvváltozatát is díszítik majd.
Nagy Sándor Zoltán kiállított munkái A magyar Faust című előadáshoz készültek
Fotó: Kresnye András
Nagy Sándor Zoltán rézkarcainak újabb tárlatát a napokban nyitották meg a rimaszombati városháza patinás épületében, amelyet december 5-ig nézhetnek meg az érdeklődők. De a város támogatásával helyi civil szervezetek egész napos szakmai konferenciával is tisztelegnek a nagy előd emléke előtt.
A Csillagházban november 23-án megrendezendő konferencia fővédnöke Orbán János Dénes lesz, aki egy beszélgetés erejéig maga is részt vesz az eseményen. A konferencián szó esik Hatvani István losonci tanulóéveiről, orvosi működéséről, a teológiai és fizikusi munkásságáról, a magyar irodalomra gyakorolt hatásáról, a szellemi hagyatékáról, s az előadók között találjuk Böszörményi Istvánt, Hizsnyan Gézát, Molnár Beátát, Hizsnyan Bálintot, Gáborjáni Szabó Botondot, Lengyel Rékát, Rákos Lórántot, Kerényi Évát és Nagy Sándor Zoltánt.
„Volt a physicában Kepler, Leibnitz, Newton, / Kikkel az egeken járt csaknem egy uton. / Széles Európa csodálta munkáját, / Szedte is sok ízben dicséret pálmáját. / Orvosi kezéről sok beteg szólhatna, / S gyógyulása felől tudományt adhatna. / Szólhatna sok szegény, nemes, gróf és báró, / Ki már a halálnak völgyében volt járó, / S kiket mintegy ujra a világra hozott / S nekik megujulást s életet okozott. / És ámbátor már meghalt, fog élni hírében / Míg jár e fényes nap tizenkét jegyé-ben” – olvashatjuk Orbán János Dénes drámai költeményének epilógusában. Rimaszombaton mindenesetre szeretnének méltón emlékezni városuk egyik legnagyobb szülöttjére.
