A műtárgyakat a MKE végzős hallgatói restaurálták vezető tanáraik felügyeletével, a sajtótájékoztatón pedig a műhelymunka legkisebb mesterfogásaiba is beavatták a közönséget. Farbaky Péter főigazgatótól megtudtuk, hogy a Libatolvaj című gipszszobrot 1891-ben vásárolta meg a király a Műcsarnok karácsonyi kiállításán, majd a belőle készített márványváltozatot 1898 őszén helyezték el a Várban. A második világháború idején a szobor erősen megsérült: a fiú feje és egyik lábszára, a két liba feje és lábai letörtek és eltűntek. A szobor hosszú évekig vesztegelt a Szent György téri kőanyagraktárban, majd a Budapest Galéria Lajos utcai épületének kertjébe került. A művet a KME szoborres-
taurátor tanszékén Agárdi Fanni végezte Káldi Richárd és Szemerey-Kiss Balázs vezetésével 2014–2015 folyamán. A Hauszmann-mellszobor történetét ismertetve Rostás Péter, a BTM főigazgató-helyettese elmondta, hogy a leszármazottak hagyatékából előkerült alkotást a Budavári Palota bővítésekor kapott számos megbízásért, ajándékul kapta a carrarai márványt forgalmazó Triscornia cégtől. A büszt hátuljára aranyozott betűkkel bevésték a „Tisztelete jelélül, Paolo Triscornia di F. o.” mondatot.
Egy műtárgy restaurálása hosszadalmas eljárás, hiszen ezerféle sebet ejthet rajta az idő vagy akár a háború is. Heitler András, az MKE tanszékvezetője elmondta, hogy a közelmúltban hallgatóik restaurálták az egykori király palota tróntermének Vinzenz Fischer által 1777 körül készített, hányatott sorsú, sérült és korábban nem megfelelő módon helyreállított, leválasztott faliképeit, valamint a Fővárosi Képtár két barokk festményét is. Utóbbiak egyike Warschag Jakab Flóra című, 1840-es években készült, és a Friedl cukrászda cégéreként szolgáló festménye, amely a helyreállítás után újból eredeti hangulatában pompázik. A másik, eredetileg a solymári katolikus templomban elhelyezett festmény Schöfft József Károly (1776–1851) műve, amelyről nem csupán a rárakódott szennyeződést kellett eltávolítani, hanem több bombarepesz okozta lyukat is el kellett tüntetni.
Farbaky Péter főigazgató
A múzeum anyagát gazdagító alkotások mellett a sajtótájékoztatón megismerhettük a BTM új magyar és angol nyelvű kiadványát is, amely a budavári királyi palota történetét bemutató állandó kiállításon vezeti végig a látogatókat. A kötet remek fényképei bemutatják a II. világháború előtti fényes állapotot és rengeteg ingó műtárgyat, amelyek nagy részének „nyoma veszett” a szovjet megszállás alatt. Ezután azt is megtudhattuk, miként tárták fel a vár középkori rétegeit, és hogyan konzerválta és restaurálta Gerő László építész a romos állapotba hanyatlott Várnegyedet. Vagy hogy végül miért nem költözött be Rákosi Mátyás a Budavári Palotába tervezett rezidenciájába, és hogyan kerültek az épületekbe a mai napig ott működő intézmények, mint a múzeum vagy az Országos Széchényi Könyvtár.
A két alkotást már láthatja a közönség is A királyi palota – a kultúra vára: a Budavári Palota története 1868-tól napjainkig című állandó kiállításon.
