Ókovács Szilveszter visszaemlékezett 2013 januárjára, amikor először járták be kollégáival a területet, amely 2019-től próbacentrumként és gyártóbázisként szolgál majd.
A főigazgató rávilágított a beruházás nagyságára, ugyanis a csarnokok alapterülete nagyobb, mint a Parlamenté. Nagy munka ezt a hatalmas teret úgy megőrizni, hogy közben a műemlék sérülékeny vasszerkezetét kezeljék, ne terheljék és ne károsítsák.
Előrevetítette, hogy a huszonkét hektáros terület nagy fellendülés előtt áll, ugyanis néhány év múlva az egyik csarnokba beköltözik az Országos Levéltár, egy másikba pedig a közlekedési múzeum, valamint több társulat számára tervbe vannak véve további területek átalakításai. 2019 áprilisától az épület operaházi része lakhatóvá és játszhatóvá válik.
Az ipari műemlékhez illő anyaghasználatra törekednek, kerülik a márványt és az aranyozott falfelületeket
Fotó: Teknős Miklós
Kiemelte: az Operaháznak 2019-ben az lesz a legfontosabb esemény, hogy 108 év után felépül az operára és balettra alkalmas első budapesti terem. Ókovács Szilveszter hangsúlyozta, hogy a beruházást nem az Európai Unió, hanem Magyarország finanszírozza.
Gönczöl Péter a hagyományos építőipari bokrétaünnepről mesélt: azt ünneplik, amikor az építőmunkások elérik az épület legmagasabb pontját. Ez az Eiffel-csarnok esetében nem volt lehetséges, mert már megvolt az épület legmagasabb pontja, ezért azt az időpontot választották, amikor beázás nélkül tudnak rendezni egy ünnepséget.
A Strabag Kft. büszke erre a projektre, mert eltér a tőlük általában megszokott munkáktól, ugyanis az Eiffel-csarnoknál sok a kézi munka, például a homlokzaton. A főigazgató tájékoztatott, hogy már túljutottak a munka felén.
Marosi Miklós beszédében elsőként tervező kollégáinak mondott köszönetet, majd rátért az épület kinézetére: nem akarnak egy Ybl Miklós által tervezett csodálatos palotával versenyre kelni, mert ez egy ipari műemlék, ezért nem használnak márványt és aranyozott falfelületeket, hanem az ehhez a miliőhöz illő anyaghasználatra törekednek.
Ókovács Szilveszter az Operaház 2018–19-es Puccini-évadról és annak mai premierjéről beszélt. Puccini A Nyugat lánya című operáját állítja színpadra Vaszilij Barkatov, de a nagy zeneszerző minden operáját megtekintheti a közönség az évad során. A Nyugat lánya csaknem ötven éve nem volt magyar színpadon, most két szereposztásban mutatják be.
Minnie-t Bátori Éva és Rálik Szilvia énekli. A főbb férfi szerepekben Gaston Rivero és Boncsér Gergely, valamint Szegedi Csaba és Florin Estefan hallható majd, de fellép mások mellett Balczó Péter és Bakonyi Marcell is.
Az előadásban a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara (karigazgató Csiki Gábor) működik közre, a darabot Kocsár Balázs fő-zeneigazgató vezényli.
Ókovács Szilveszter tájékoztatott arról az újításról is, miszerint úgy könnyítik meg a közönség választását a tágas repertoárból, hogy honlapjukon megkülönböztetik egymástól a korhű és a kortárs előadásokat. Ezen túl minden kortárs előadás esetében a kezdés előtt negyedórával a dramaturgok ingyenes fülszöveg-ismertetést tartanak.
A beszédek után a leendő Bánffy Teremben tartották a bokrétaünnepséget, ahol a megjelentek ízelítőt kaptak A Nyugat lánya című darabból László Boldizsár előadásában.
