A Kolibri Színház – hazánkban egyedülálló módon – a csecsemőszínháztól az ifjúsági színházig az életünket meghatározó témákra reflektáló, korspecifikus darabokat kínál. A teátrum január 21. és 29. között fesztivállal ünnepli a 25. évfordulót; a mustra negyedszázad keresztmetszetét mutatja be, gazdag nemzetközi kitekintéssel, valamint Cseh Tamás születésnapi estjével és eddig nem ismert Bereményi-dalokkal.
A hazai színigazgatók közül a legrégebb óta irányít változatlan helyen Novák János, aki e negyedszázad alatt nemzetközi tapasztalok beépítésével hazánk leghaladóbb gyermek- és ifjúsági színházává fejlesztette a Kolibrit, elsőként honosítva meg egyebek mellett az osztályteremszínházat és a csecsemőszínházi előadásokat. Mint mondja, kezdetben sokat segített a svéd minta színházi gondolkodásának kialakításában, noha a svédek igazán a hatvanas-hetvenes években voltak újítói a műfajnak.
– Majdhogynem ortodox módon azt vallották, hogy felejtsük el a királyt és a királynőt a színpadon, a darab csakis a mi életünkről szóljon, bátran hozzányúlnak a tabutémákhoz is, legyen az válás, anorexia vagy öngyilkosság. Ezeket a problémákat néven nevezték és fel is oldották anélkül, hogy megbélyegeztek volna. Az első áttörés idehaza A média gyermekei című darabunk volt. Ebben öngyilkosságot játszanak, amitől még a pszichológusok is tartottak, mondván, rossz mintát mutatunk. Végül kiderült, hogy éppen fordítva működött: ha valakiben létezett ez a szorongás, azt fel tudta oldani ez a darab” – emlékezik vissza Novák János.
Színházba menet egyrészt várjuk az ismerős dolgokat, de a meglepetést is. Ezekről a meglepő vagy újszerű megfogalmazásokról szólnak a Kolibri határátlépései, és idetartozik a legkisebbeknek való játék, ami merőben más, mint a gyerekszínház. A csecsemőszínház fogalmát Novák János kezdte használni, a mozgásra, a ritmusra és a zenére épülő előadásokkal. Mindez a karonülőket szólítja meg, de a magzati állapotban is része az életünknek.
– A fiatalság olyan realista játékot követel meg tőlünk, ahol a jelzett dolgoknak már kevesebb az értelmük, nem fogadják el, hogy felnőttek úgy tegyenek, mintha kamaszok lennének, tehát elvárják a színészektől a hiteles megszólalást – hangsúlyozza az igazgató.
Novák János szerint a zene a csecsemőket is elvarázsolja
– A huszonöt év keresztmetszetét ígéri felnőttnek, gyereknek, serdülőnek és csecsemőnek a január 21-én kezdődő színházi mustra, háromszor három napra osztva a programot. A Small Size fesztivál a 0–6 éveseknek, a Mesejátékok, opera az 5–12 éveseknek, a Platform Shift+ fesztivál a 12+ korosztálynak szól – mutatja be széles repertoárjából a színház művészi törekvéseit reprezentáló előadásait.
Az aktuális saját darabokon túl bemutatkoznak a nemzetközi együttműködésekben részt vevő partnerszínházak is: a Ljubljanai Bábszínház a Valahol máshol című előadásával, a portugál Teatro O Bando és a francia Théatre Massalia This is (not) Europe című koprodukciójával érkezik.
A szemle egésze a találkozásra épül: régi társulati tagokkal, akár Molnár Piroskával, aki Bors néni varázslatával nyűgözi le a kezdetektől a gyermekeket, vagy Bán Jánossal, aki a Kukacmatyit hozza el nekik negyedszázada. Vendégművészekkel lehetünk együtt, a színház saját fúvószenekara is bemutatkozik, és a Bereményi Géza által írt vadonatúj szövegekkel, dalokkal is megismerkedhetünk. – A magyar kultúra napján a Cseh Tamás Archívummal közösen, Szevasz, Tamás! címmel Cseh Tamás-emlékestet rendezünk, hiszen erre a napra esik a művész születésnapja is. Mások mellett Márta István és Másik János jön el; a műsorban fél órát szentelnek a Bereményi-dalok megszólaltatásának – teszi hozzá.
Kivételes alkalom a mustrán, hogy a csecsemőszínházban nemcsak horvát és dél-afrikai előadás szerepel, de ritkaságszámba menő bemutató lesz az afrikai népi hangszerekről. – Nem ugyanaz a stílus, ha csecsemőknek játszunk, ha mesejátékot vagy operát adunk elő, illetve, ha az ifjúsághoz szólunk mai történetekkel, de emberként gondolunk a legkisebbekre is éppen úgy, mint a kamaszokra, hogy teljesebb életet élhessenek – fogalmaz az igazgató.
