A Drámai Színházban, ahol a díszvendég hagyományos bemutatkozóestjét tartották, a moderátor megkérdezte az írót: most is vállalja-e korábbi álláspontját, miszerint a NATO jogosan avatkozott be Szerbia ellen a háborúban. Erre Herta Müller karakánul igent mondott, majd azt fejtegette, hogy „a szerbek önmaguknak ártottak, és most együtt kell élniük azzal az igazsággal, hogy önmaguknak okoztak szenvedést”.
Ennek hallatára a zsúfolásig megtelt teremben megfagyott a levegő, többen fütyültek és bekiabáltak, majd elkezdett kifelé szivárogni a nézőközönség. Herta Müller szerint Koszovónak és Boszniának sok szenvedést okozott Szerbia rossz nacionalizmusa, és úgy hiszi, hogy ebben a Szerb Ortodox Egyház is is nagyon erősen érintett. A beszélgetés csúcspontján elmondta, hogy ma is megszakad a szíve a srebrenicai nők láttán.
Müller a nyolcvanas években többször írt sommás véleményt a délszláv háborúról, és már 1992-ben is sürgette a katonai beavatkozást: ,,Kinek használ az ünnepelt pacifizmus, amely minden háborút ellenez, mikor egy háború dúl?” Az esten egyik régi esszéjéből is felolvasott pár részletet, amellyel szintén nem aratott osztatlan sikert: ,,Aki kilenc év alatt négy háborút indít, aki olyan gyakorlatiasan teremt temetőket, mint ahogyan mások utcát építenek, akinek a gyilkosság megszokássá vált, mint egy pohár víz, azt szavakkal nem lehet meggyőzni” – utalt a Szlobodan Milosevics vezette Szerbiára.
A német sajtóvisszhang szerint a szerbek szörnyeteget kreáltak az íróból, a szerb sajtó pedig egyöntetűen elítéli a megnyilatkozását, hiszen szerintük a szerb népet becsmérelte. A Politika című lap szerint Herta Müller visszaélt a belgrádi vendégséggel, a Srpski Telegráf a nevére rájátszva ,,Müll”-nek – azaz szemétnek – gúnyolta az írónőt, aki a szerbeket gonosztevőnek nevezte és rágalmazta – véli az Informer.
A Kurir bulvárlap pedig egy egész oldalas, Az SS-tiszt lánya köp a szerb ortodox egyházra és a szerbekre című cikkben foglalkozott az esettel, stílszerű Hitler-montázzsal. De szerb írók, költők és filmrendezők is megszólaltak az ügyben. A boszniai születésű, szerb Emir Kusturica filmrendező szerint inkább autóipari szakkiállításra vagy katonai parádéra kellett volna meghívni Herta Müllert, semmint egy irodalmi fesztiválra, és ,,Alfred Nobel is forog a sírjában”.
A sváb származású Herta Müller a Bánság romániai felében született, és 2009-ben kapott irodalmi Nobel-díjat. Mivel regényeiben a román kommunista diktatúra rémtetteit és embertelen gépezetét tárta fel, majd többször bírálta a posztkommunista vezetést is, egykori honfitársai nem ölelték keblükre, Németországban viszont sikeres lett.
