Idén egy „közösségbe” akarjuk hozni a születésnapos Kurtág György művészetét, Joseph Haydn műveit, valamint a kortárs vokális amerikai komolyzenét és Ligeti György alkotásait – vázolta a fesztivál felépítését Dejcsics Konrád OSB, a főapátság kulturális igazgatója, akivel a program egyéb pilléreiről, így az imádságról, a spiritualitásról és a kiállításról is beszélgettünk.
Részt vehetünk a bencés szerzetesközösség liturgikus alakalmain is
A 2012-es felújítás óta a pannonhalmi bazilikának van egy jellegzetes, felszálló tengelye, amely a nyugati torony alatti térből emelkedik a keleti emelt szentélybe, az ónix körablakig. – Ez a nyugati–keleti irány a keresztény beavatásnak megfelelően a keresztségtől a beteljesedésig ível, és ez tulajdonképpen azt is jelenti, hogy a fesztivál péntektől vasárnapig, a teremtéstől a feltámadásig tart – mondta a kulturális igazgató. És valóban, hiszen pénteken Haydn Teremtés című oratóriumával kezdődik a fesztivál a keleti szentélyben, amit szombaton Morton Feldman Rothko Chapel című műve és Haydn A Megváltó hét szava a keresztfán követ, majd vasárnap Messiaen az élet és a halál harcáról szóló Les corps glorieux IV. és Ligeti György tizenhat szólamú kórusra írt Lux aeterna című posztmodern darabja a liturgia kontextusában a gregorián napközi imaóra után csendül fel.
– Eredetileg úgy képzeltük el, hogy arcus temporumok, tehát időívek kötnek össze egy klasszikus művészt egy kortárssal. 2014 óta ez annyiban változott, hogy a kortárs lehet egy huszadik századi zeneszerző is, és nem kell feltétlenül élőnek lennie. Így sorakoznak fel Haydn mellé a kortárs amerikaiak Steve Reich, David Lang és persze a kilencvenedik évében járó Kurtág György – zárta gondolatait Konrád atya. A zenék nem szakrálisak, jóllehet szent térben hangzanak el, de a dzsesszkoncert, a fesztivál könnyűzenei része, Presser Gábor és Szakcsi Lakatos Béla esti rögtönzése már az új koncertteremben, lesz, amelyet a Szent Márton-év keretében épített az apátság. Egy újabb – ezúttal építészeti – időív rajzolódik ki, amikor a főapátság legrégebbi teréből a fesztiválozók közössége átsétálhat a főapátság legújabb terébe, 800 évet ugorva az időben.
– Idén ünnepeljük Szent Márton születésének 1700. évfordulóját, és 1020 éve alapították az apátságunkat, ezért figyelnünk kell arra, hogy a jelmondatunkhoz híven, a zenén kívül is meg lehessen élni ezt a közösséget. A két művészeti vezetővel, Keller Andrással és Rácz Zoltánnal sokat gondolkodtunk azon, hogyan nyissunk a látogatók felé, ezért a zenén kívül a spiritualitás, az imádság és a kiállítás is fontos pillére a programnak – mondta a kulturális igazgató. Két kiállítást is nyitottak az apátságban, az egyik egy dokumentarista jellegű fotótárlat Osztás 10×10 címen, amiben tíz darab tízképes sorozatban három fényképész olyan magyar embereket mutat be, akik hivatásukon túlmenően, a Szent Márton-i életpéldát követve, megosztanak valamit magukból az emberekkel.
Ehhez a kiállításhoz kapcsolódik száz rövid videointerjú is, amelyeket a pannonhalmi bencés diákok készítettek, és egy külön erre a célra fejlesztett, kiterjesztett valóságot használó okostelefonos applikációval érhető el. A kurátor Virágvölgyi István tárlatvezetést tart, ahogyan Vida Tivadar, a Szent Márton és Pannónia nevű régészeti kiállítás kurátora is. Ez utóbbi, Szombathellyel együtt szervezett tárlat is ígéretesnek hangzik, hiszen Pannónia 5–8. századi keresztény történetéről szól, különböző múzeumok raktárában veszteglő, még soha ki nem állított sír- és régészeti leleteket a tárlókba sorjázva. A nagyszentmiklósi kincs egy darabját, egy korai keresztény aranyozott ezüst Krisztus-monogramos orrvédő lemezt, és egy 5. századból származó hun áldozati együttest is látni lehet, ez utóbbi pannonhalmi lelet, s ráadásul egyedül itt került elő az aranyos íj teljes garnitúrája. – Ilyenre még nem volt példa Magyarországon – mondta Konrád atya. A hiánypótló kiállítás a régészettudománynak is régi vágya volt, hiszen az itt összegyűjtött gazdag anyag új meglátásokhoz vezetett, például kiderült, hogy a romanizált és részben keresztény lakosság, amely itt maradt a római kivonulás után, megőrizte a keresztény hitet, kultúrát és egyházszervezetet, amit átadott a népvándorlás hullámaival ide érkező különféle népeknek.
Részt vehetünk a bencés szerzetesközösség liturgikus alkalmain is, a vesperáson, a vigílián, a laudesen és a konventmisén – de ez csak szeretetteljes meghívás, hangsúlyozta Konrád atya.
Keller András hegedűművészt, művészeti vezetőt arról kérdeztük, hogy miben tér el az idei koncertprogram az előző évek műsorától. Keller András a fesztivál kezdetétől jelen volt, javarészt az ő elképzelései határozták meg a zenei programot, most pedig hat év szünet után tért vissza művészeti vezetőként, Rácz Zoltánnal együtt. – Idén a 90 éves Kurtág György lesz jelen az élő mesterek közül, mondta, és a tanítványain – jómagamon is – keresztül létrejöhet az élő kapcsolat a zeneszerző és a közönség, a fiatal zenészek között.
A Kurtág-stafétának elnevezett koncerten hat fiatal zenésznek adom át jelképesen és szó szerint is a mestertől szerzett tapasztalatot. A fontos az, hogy mindig legyen, aki továbbvigye a hagyományt, akárcsak az olimpián, és akik Kurtággal nem voltak, lehettek személyes kapcsolatban, azok hitelesen jussanak hozzá legalább a morzsáihoz annak, amit tőle lehet kapni – mondta Keller, a fesztivál egyik művészeti vezetője. Az is új eleme a programnak, hogy fiatal muzsikusok és pályakezdők, zeneakadémisták is megjelennek, mint Kruppa Bálint, Kurgyis András, Migróczi Tamás, Krasszon Eszter, Osztrosits Éva és Osztrosits Eszter – akik ebben a közegben most mutatkoznak be először. Fellép még a Concerto Budapest, a Purcell Kórus, a Szent Efrém Énekegyüttes és a Keller Quartet is.
