A vízen járó Krisztust megjelenítő eredeti mű a 17. századi újjáépítése során megsemmisült. A világon összesen eddig három egykorú másolat ismert: Firenzében, Pistoiában és Strasbourgban. A kópiák közül mindössze a firenzei az, amelyik nemcsak alapvonásaiban, hanem részleteiben is pontosan másolta Giotto képét, éppen úgy, ahogyan a Kiszsolnán előkerült falfestmény is. Az erdélyi Kiszsolna elhagyatott templomában felfedezett Giotto-Navicella ráadásul egyidős lehet a firenzei kópiával, ezért művészettörténeti szempontból többszörösen is kiemelt jelentőségű.
Puskás Imre, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkára elmondta: a magyar kormány a külhoni műemlékek megmentésére indított Rómer Flóris-terv keretében nyújtott ötmillió forintos támogatást az épület állagának a megőrzésére, és további 800 ezer forintot fordít az értékes freskó feltárására és konzerválására. Hozzátette, a sajtótájékoztatón jelen lévő Alexandru Pugna, a Beszterce-Naszód megyei tanács alelnöke a magyarországival azonos összegű támogatást ígért a műemlék megmentéséhez.
A magyar állam a Rómer Flóris-terv keretében nyújt támogatást
Puskás Imre a Magyar Időknek azt mondta: „Ezeréves történelmünk helyszínének része Kiszsolna is, e templomot szászok építették, Románia területén és a magyar kormány pénzén újítják fel, joggal gondolhatjuk tehát, hogy ez a mi kultúránknak is része. A legizgalmasabb pedig mindabba belegondolnunk, hogy a 14. században a különböző országok között olyan átjárás volt a magaskultúra terén, amely lehetővé tette, hogy egy olasz mozaik másolata néhány évtizeddel később egy kis szász falu templomának falán megjelenjen; mindez az mutatja, hogy a magaskultúra elérhető volt ebben a korban.”
Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója szintén a kultúrák összefonódását emelte ki gondolatmenetében: „Kiszsolna nem magyarlakta település, tehát nem arról van szó, hogy ez egy magyar műemlék, de magyar vonatkozása is van, ami nagyon fontos; a Rómer Flóris-terv és a Teleki László Alapítvány pedig abban segít, hogy egyedi támogatásokat nyújtson, elsősorban kis falvak műemlékeire koncentrál. A Rómer Flóris-tervnek köszönhetően jelenleg 80 templom állagmegőrzésén, restaurálásán dolgoznak a szakemberek.”
Alexandru Pugna alelnök elégedettségét és afelett érzett örömét fejezte ki, hogy „a magyarok, a románok és a szászok kezet fogtak annak érdekében, hogy egy műemléket közös erővel megmentsenek”.
A 14. században épült kiszsolnai templom hajójának már beomlott a mennyezete, csak a szentély fölötti boltívek maradtak meg. Az állagmegőrzést szolgáló munkálatok már elkezdődtek: alátámasztották a boltozatot, és ideiglenes tetőt ácsolnak fölé, amely megakadályozza a víz beszivárgását. A felújítási munkálatok megkezdése halaszthatatlanul fontos volt, ugyanis a szakemberek valószínűsítették, hogy ellenkező esetben a tél folyamán a templom szentélye fölött álló boltíves mennyezet is beomlana, így menthetetlenné téve az értékes falfestményt.
Az épület azonban jó kezekbe került. Diószegi László kiemelte: Szerencsések vagyunk, amiért ilyen kiváló szakemberek dolgoznak a kiszsolnai templom helyreállítási munkálatain.
A jelenlegi terv szerint az ideiglenes tetőt egy állandó tető követi majd, a későbbi célok között pedig egy látogatóközpont létrehozása is szerepel, az azonban még kérdéses, hogy a templom valamennyi részét újjáépítik-e, vagy a főhajó maradványait inkább romként konzerválják.
