– Őszintén szólva először nem rajongtam Bartók zenéjéért. Gyermekfejjel még talán túl disszonánsan hangzott, sokkal jobban vonzott a filmzene és a romantika világa. Aztán, ahogy elkezdtem megismerni a többi zenei stílust, és én is fejlődtem, úgy vált egyre közelibbé a zenéje – meséli Dobos Dániel fiatal zeneszerző Bartók Béláról, akinek a nevével fémjelzett világverseny zeneszerzői fordulóját nyerte meg nemrég.
Azonban kettejüknek egy közös szenvedélyük van, ami az első helyezett Drumul dracului (Ördög útja) című zongoradarabot is megihlette: a népzene. Dobos Dániel korábban néptáncolt és táncházba is járt, mostanában szabadidejében népi hegedülni tanul. A Drumul dracului hatperces zongoradarabját egy különös zenei kísérletnek tekinti, amelynek címe bár moldvai zenét sejtet, valójában egy dallamfoszlányában sem tartalmaz csángó népzenét. A zeneszerző sokkal inkább egy metaforikus, hangulati hasonlóságot akart teremteni a két zene között.
– Kíváncsi voltam, hogy lehet-e egy népzenei ötletet zongorán úgy kivitelezni, hogy azzal egyik nagy zeneszerzőt se utánozzam, meg arra is, hogyan lehet cimbalomszerű hatást kelteni a zongorabillentyűkkel, esetleg tovább is fejleszteni ezt a hangszer-imitációt. A zongoradarab a moldvai Drumul dracului táncdallamának dramaturgiáját veszi át, hiszen fokozatosan halad előre tempóban és karakterességben, és valóban, egy jól megválasztott és találó cím már félsikernek számít. Viszont az első, jó benyomás után nem szabad becsapni a hallgatót. Örülök, hogy sikerült megjeleníteni a zenében az ördög útját, mivel a zongoristának valóban elképesztő nehézségeket kell végigjárnia ahhoz, hogy a művet eljátssza – árulta el Dobos Dániel.
A fiatal zeneszerző zenészcsaládból származik, édesapja és két nővére is hivatásos zenész. A debreceni Kodály Zoltán zeneművészeti szakközépiskolában kezdett el tanulni, 2014-ben a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzés szakán tanult, ahol Fekete Gyula növendéke volt. Jelenleg a Zeneakadémia végzős hallgatója Bella Máté osztályában. Zeneszerzéssel már 12 éves kora óta foglalkozik, de sokkal kisebb korában is próbálkozott már – csupán játékból.
– Hatéves koromban a családom vett egy asztali gépet, amire fel volt telepítve egy kottaíró program. Néha, amikor olyan kedvem volt, belepötyögtem ezt-azt, aztán nevetve hallgattam, mi is sül ki belőle. Az első igazi meghatározó élmény az volt, amikor egy élő zeneszerzővel találkoztam. Akkor döbbentem rá, hogy Haydn, Mozart vagy akár Bartók után még születtek komponisták. E „felismerést” követően kezdtem el magam is komolyabban foglalkozni a dologgal – emlékezik vissza Dobos Dániel.
Dobos Dániel már tizenkét éves kora óta foglalkozik zeneszerzéssel
Fotó: Kurucz Árpád
A nagy elődök közül leginkább Olivier Messiaent, Igor Sztravinszkijt és Ligeti Györgyöt kedveli, e zeneszerzők egyénisége ragadta meg, amelyet minden körülmények között fel mertek vállalni. A ma élő szerzők közül pedig Mark Simpson és Thomas Adès zenéjét szereti.
De Dobos Dániel nemcsak zongorára, hanem bármilyen hangszer-összeállításra szerez zenét, amivel azonosul. Már több műve van, és gyakorlatias okokból ennek nagy része kamarazene, azonban vannak szólóművei, kórusműve és szólóénekre, zongorára írt kompozíciója is. Jelenleg a diplomamunkáján dolgozik, egy hegedűversenyt ír, amely azért különleges, mert egy népi hegedűs szólistát alkalmaz benne – és ezzel eddig igen kevesen kísérleteztek.
A fiatal zeneszerző a mesterképzés befejezése után tovább szeretne tanulni, a Zeneakadémia doktori képzésére akar jelentkezni. Azt is megkérdeztük, hogy szerinte milyen lehetőségei vannak egy fiatal zeneszerzőnek ma Magyarországon vagy tágabb értelemben Európában.
– Manapság akár Magyarországon, akár külföldön akar valaki zeneszerző lenni, nincs irigylésre méltó helyzetben. Igazán egyéni hangot találni, ami esetleg ma aktuális is, nagyon nehéz. Viszont ha ez megvan, még mindig ott a baj, hogy nem ismeri senki vagy csak kevesen. Többek között ezért nagyon fontosak az ilyen megmérettetések, mint a Bartók Világverseny, mert ezek a rendezvények lehetőséget adnak a fiatal, pályakezdő művészeknek, hogy ismertséget és tapasztalatokat szerezzenek. Egy jó eredmény nagyot lendíthet bárki munkásságán, ezért érdemes, hogy minél többen nevezzenek be a versenyekre. Tisztában vagyok vele, hogy a szép eredmény ellenére, még nagyon sokat kell tanulnom és tapasztalnom. Frissnek, izgalmasnak kell lenni és hinni abban, amit csinál az ember, tűzön-vízen át egy életen keresztül, az a legnehezebb – vonta le Dobos Dániel a következtetéseket.
