A kormányfő Aleksandar Vucic szerb elnökkel közösen felavatta a felújított szabadkai zsinagógát, és az ünnepségen beszédében kiemelte: ma olyan időket élünk, amikor „a múlt kaput nyit a közös jövőre”, és ennek a jövőnek azt kell jelentenie, hogy a magyarok, a szerbek és a zsidók békében és biztonságban élhetnek együtt, ezért köszönet illeti Aleksandar Vucicot, Szerbiát és a Vajdaságot is. Ez a jövő már elkezdődött, „a magyarok és a szerbek közösen írják” – fogalmazott.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a zsinagóga átadása üzenet, hogy ilyen az a világ, ilyen az az Európa, amelyben élni akarunk, amelyet képviselünk és amelyet meg is tudunk védeni.
A miniszterelnök kifejtette:
ma békében és biztonságban együtt ünnepeljük az épület újjászületését, mert abban az Európában élünk, ahol minden ember szabadon gyakorolhatja vallását. Ha viszont hagyjuk, hogy „Európa kulturális altalaját kicseréljék”, akkor a jövőt mások írják majd helyettünk
– magyarázta.
Úgy vélte, sok helyen nem is kerülhetne sor a maihoz hasonló eseményre, mert a zsidók és a keresztények sok helyen ma is üldöztetést szenvednek, és Nyugat-Európában van, ahol nem felújítják, hanem lebontják a zsinagógákat és templomokat. De mi büszkék vagyunk vallási örökségünkre, ezért a magyar kormány úgy döntött 2014-ben, a holokauszt emlékévében, hogy zsinagóga-helyreállítási programot indít, és 10 milliárd forintból sok épületet felújítottak – mondta.
Orbán Viktor megjegyezte: Közép-Európa és Magyarország biztonságos és élhető jövője a cél, ebben az Európában tudjuk elképzelni a jövőnket, és ennek a jövőnek része Szerbia is, amelynek sürgetjük az európai uniós tagságát.
Mint mondta,
„milyen csodálatos hely Közép-Európa”, ahol teljesen természetes, hogy egy zsinagógát magyar népművészeti motívumok díszítenek. Itt „hosszú évszázadok csiszolták össze az együtt élő népeket”
– fogalmazott.
A kormányfő úgy látja, a mai jó eséllyel vonul be azon jeles napok közé, amikor Közép-Európa a legszebb arcát mutatja a világnak, hiszen a szerb elnök és a magyar miniszterelnök zsidó vezetőkkel együtt átadja Európa második legnagyobb felújított zsinagógáját, „közös kulturális örökségünket”, Szabadka ékkövét.
Hangsúlyozta a zsidó kultúra és nép iránti tisztelet jelentőségét, azt, hogy a zsidók nagy mértékben hozzájárultak Szerbia, Magyarország és Európa gazdasági, kulturális és tudományos eredményeihez, és ma – mondta – együtt tisztelgünk e bátor és összetartó közösség előtt.
Orbán Viktor emlékeztetett: a zsinagóga átvészelte a 20. század legviharosabb évtizedeit, és amikor a kommunizmus idején a megmaradása volt a tét, a város egy emberként állt ki a megóvása mellett. A zsinagóga felújítása jól példázza, hogy a szerbek, a zsidók és a magyarok mi mindenre képesek, ha egy nemes cél érdekében összefognak – mutatott rá.
A felújított zsinagóga átadása Szabadkán.
A felújított zsinagóga átadása Szabadkán // Inauguration of the renewed synagogue in Subotica.
Közzétette: Orbán Viktor – 2018. március 26.
Egész Európának példaértékű Szerbia kisebbségvédelmi modellje
Orbán Viktor hangsúlyozta:
Szerbiának sikerült összehangolnia a saját nemzeti büszkeségét, a területi integritása melletti elkötelezettséget a kisebbségeknek biztosított autonómiával, miközben biztosította és bátorította is intézményeik működését.
A miniszterelnök kiemelte: Magyarország álláspontja szerint az Európai Uniónak olyan eddig kihasználatlan potenciálként kell tekintenie Szerbiára, amely újabb energiákkal gyarapíthatja az EU összerejét.
Kifejtette: Szerbia mindig számíthat Magyarországra, ha az uniós csatlakozásról van szó. Uniós tagállamként Magyarország tudja, hogy az EU-nak szüksége van Szerbiára, és az ország „nem probléma, hanem nagyszerű lehetőség” – mondta. Hozzáfűzte: ambiciózus népekkel kell bővíteni az uniós népek sorát, az EU-nak terjeszkedni, növekedni és erősödni kell, a Nyugat-Balkánon aktívabbnak és sikeresnek kell lennie, és Szerbia fontos ebből a szempontból, valamint nagy érték az EU számára.
Orbán Viktor szerint az egész világ meggyőződhetett, arról, hogy Szerbiának olyan vezetése van, amely képes stabilitást nyújtani, és ez nagy érték. Emellett a gazdasági állapotok tekintetében a fejlődés útja is megnyílt Szerbia előtt, a gazdasági adatok ezt mutatják – vélekedett.
A kormányfő a szabadkai zsinagóga korábbi felavatására utalva azt mondta: mindig felemelő, ha önérdek nélkül tehetünk valamit, és erre bizonyíték a zsinagóga megnyitása. A szerb és a magyar népnek is „nagy szíve van”, és ez az esemény a kultúrához való viszonyukról is sokat mond – fogalmazott.
Úgy látja,
„vannak nehéz idők, van válságkezelés”, de közben nem szabad elfeledkezni arról, hogy mindkét nép kultúrnemzet, és az elődeik által létrehozott értékeket meg kell őrizniük, mert ezek a nemzeti önbecsülésük részei.
Orbán Viktor végül üdvözölte Szerbia fejlődését, és azt mondta: „saját érdekünk is” Szerbia sikere, mert „a sikeres, jól menő Szerbia felértékeli Magyarországot is”. Olyan szomszédokra van szükségünk, amelyekben van erő, dinamika, gazdasági teljesítmény – mutatott rá. Hozzátette: Magyarország hálás az együttműködésért Szerbiának.
Vucic: nincsenek nyitott kérdések Szerbia és Magyarország között
Magyarország és Szerbia között soha nem volt még ilyen jó a politikai és a gazdasági kapcsolat, nincsenek már nyitott kérdések, és ez a kapcsolat példaként szolgálhat más országok számára – hangsúlyozta Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök hétfőn Szabadkán miután megbeszélést folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel.
Hozzátette,
a Szerbia és Magyarország közötti jó kapcsolat nem valósulhatott volna meg Orbán Viktor magyar miniszterelnök személyes erőfeszítése nélkül.
A szerb politika is erre törekedett, és az együttműködésnek köszönhetően a Szerbiában élő magyarok jól érzik magukat az országban.
Megjegyezte: biztos abban, hogy a jó kapcsolat közte és Orbán Viktor között az április 8-i országgyűlési választások után is megmarad, és meggyőződésének adott hangot, hogy Orbán Viktor marad Magyarország miniszterelnöke.
A szerb államfő felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak a politikai, hanem a gazdasági kapcsolatok is fejlődtek. Mint mondta, 2017-ben 1,5 milliárd euró volt a kétoldalú kereskedelmi áruforgalom, ami 22,3 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest, és már az idei év első hónapjában is 39 százalékos volt a növekedés 2017 januárjához képest.
Magyarország Szerbia hatodik legnagyobb külkereskedelmi partnere, és Belgrád is arra törekszik, hogy befektetéseket találjon Magyarországon, ami szintén azt mutatja, hogy évről évre jobb a kapcsolat. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar kormány előrelátásnak köszönhetően a magyar támogatások már nemcsak Vajdaságba folynak, hanem például Közép-Szerbiába is.
Mint mondta Orbán Viktor miniszterelnök megmutatta, hogy számára a béke és a stabilitás politikája a fontos.
Kiemelte, hogy Magyarország mindig Szerbia mellett állt az európai uniós csatlakozási tárgyalások során, és minden segítséget megadott az ország európai integrációja számára. „Szerbia mindig őszinte és megbízható partnere lesz Magyarországnak és a magyar népnek” – szögezte le Aleksandar Vucic.
„Külön szeretnénk köszönetet mondani Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek, akinek a támogatása nélkül ez a zsinagóga nem lehetne ma ilyen. Köszönöm, hogy nem sajnálta a pénzt nemcsak Szerbia, hanem az egész térség legszebb épületének felújítására”.
„Büszke vagyok arra, hogy több mint négy évtized után a szabadkai zsinagóga új fejezete kezdődhet el” – tette hozzá a szerb elnök. Mint mondta: az itt élő embereket is közelebb hozta a felújítás. „A zsidóknak most sokkal szebb szakrális épületük van, mint amilyen valaha is volt” – emelte ki Aleksandar Vucic.
A szerb államfő rámutatott ugyanakkor, hogy nemcsak szakrális épületről van szó, hanem kulturális és idegenforgalmi intézményről is, hiszen számos turista lesz kíváncsi a gyönyörű felújított épületre. Szerinte a zsinagóga Szerbia jelképévé válhat, és a tolerancia, a békés egymás mellett élés és az együttműködés szimbóluma lehet.
„Ez a kulturális örökség összeköt bennünket, és biztos vagyok abban, hogy a jövőben közös munkával felújíthatjuk mindazt, amit a múltban tönkretettünk, és újraépíthetjük azokat a hidakat, amelyeket korábban leromboltunk” – fogalmazott Aleksandar Vucic. Úgy folytatta: a zsinagóga jó példája annak a jó együttműködésnek, amely az utóbbi néhány évben alakult ki a két ország és a két nép között.
Megemlítette, hogy gyakran jöttek hozzá panaszkodni, hogy Orbán Viktor segíteni akar Szerbiának, de csak a magyaroknak. „Erre mindig azt mondtam, hogy ha a vajdasági magyaroknak segít, azzal az egész országnak, egész Szerbiának segít. Kértem, hogy segítsen a jövőben is, amennyit csak tud” – részletezte.
Benjámin Netanjahu, Izrael állam miniszterelnöke levélben köszönte meg a magyar és a szerb kormánynak azt a segítséget, amelyet a szabadkai zsinagóga felújításához a két állam nyújtott.
Isak Asiel, a szerbiai zsidó hitközség főrabbija beszédében kiemelte: a zsidók Szabadka meghatározó népcsoportját képezték a huszadik század elején, később viszont kirekesztették őket, a második világháborút követően pedig a nem sokkal korábban épített zsinagóga is elhagyatottá vált, kiüresedett. Mára ennek a kis közösségnek az épülete az egész város terévé vált, és közel hozta egymáshoz Szerbiát, Magyarországot, a várost és az országot – tette hozzá.
A zsinagóga felújítást a magyar kormány, az Európai Unió, Szabadka városa, Vajdaság tartomány, valamint a szerb kormány támogatta. Az átadóünnepségén mintegy 900 vendég vett részt.
A magyar szecesszió stílusában épült, 1902-ben átadott szabadkai zsinagóga épületét Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti műépítész tervezte, az üvegablakok pedig Róth Miksa műhelyében készültek. Az 1970-es években bedőlt az egyik kupolája, és az épület majdnem összedőlt, felújítása azóta folyt, de az intenzív restauráció csak 2012-ben kezdődött el. Ez Európa második legnagyobb zsinagógája, csak a budapesti Dohány utcai zsinagóga előzi meg.
