Prőhle Gergely, az Arany-emlékév védnöki testületének titkára, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója hatalmas, komoly munkát és szakértelmet igénylő vállalkozásnak nevezte a sajtóbejáráson az Önarckép álarcokban című kiállítást. Mint mondta, szem előtt kellett tartaniuk, hogyan lehet egy kétszáz éve született, kultikus szerzőt emberközelbe hozni.
A Petőfi Irodalmi Múzeum több társintézménnyel, köztük a Magyar Tudományos Akadémiával működött együtt a minél gazdagabb tárlat megszervezésének érdekében. A kiállítást hétfőn Balog Zoltán miniszter nyitja meg, és Szörényi László irodalomtörténész is felszólal majd.
Megpróbálták emberközelbe hozni a kétszáz éve született kultikus szerzőt
Kalla Zsuzsa gyűjteményi igazgató, a PIM Arany János-kiállításának főrendezője kitért arra, hogy a tárlat összeállításánál főleg a nemzeti emlékezet részének tekintett Arany-szövegekre fókuszáltak; szerinte ezekre jobban építhettek, mint a szűkös térben játszódó életrajzra. Sidó Annától, a kiállítás egyik kurátorától megtudtuk, hogy interaktív pontokat hoztak létre a fiatalok könnyebb megszólításáért. Teremről teremre haladva hol a Toldi elevenedik meg egy ötpróbás játék erejéig, hol egy-egy film, animáció hozza közel a költőt.
A kiállítás másik kurátora, Asztalos Emese azzal a meglepetéssel szolgált, hogy a tárlaton többek között a Kapcsos könyv, A walesi bárdok és az Ágnes asszony kézirata kerül testközelbe a látogatókhoz. „Kevesen tudják, hogy Arany kitűnően rajzolt, zongorázott és gitározott, nem beszélve arról, hogy dalokat szerzett, emellett Petőfi Sándor versét is megzenésítette” – árulta el Asztalos Emese.
A kiállításlátogató egy meglepő és érdekes Arany Jánost ismerhet meg, aki nélkül a magyar irodalom annyival lenne szegényebb, mint Bolyai János nélkül a matematika.
