A korábbi években főleg a határon túli magyar közösségek töltötték be a díszvendég szerepét, 2016 óta azonban hangsúlyosabb szerepet kapnak a különböző magyar tájegységek is, idén Tokaj és Vizsoly.
–Tokajra és a Tokaj-hegyaljára mint a magyar irodalmi nyelv bölcsőjére esett a szervezők választása – hangsúlyozta Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere. Vizsoly pedig a kapcsolódási pont egy különösen jelentős évfordulóhoz, a reformáció ötszázadik jubileumához, ugyanis 1590-ben Károli Gáspár gönci prédikátor és kollégái itt nyomtatták ki körülbelül 800 példányban az első teljes, magyar nyelvű Szentírást.
„Victor Hugo szerint a reformáció a könyvnyomtatás kora előtti időben egyszerű hitszakadásnak számított, a könyvnyomtatás azonban forradalommá érlelte” – írják a szervezők a könyvünnep köszöntőjében, majd személyesebb hangot találva – és utalva a budavári könyvünnep 15. évére – hozzáfűzik, hogy: „Mint minden évforduló, ez a mostani is alkalmat ad arra, hogy visszatekintsünk, értékeljünk. Meggyőződésünk, hogy egy ünnep, amely a »nyelvet« és a »könyvet« tűzi zászlajára, méltó arra, hogy az egész európai történelmet meghatározó eseményekre emlékezzen.” Ez tehát harmadik célkitűzésük, és végiglapozgatva a gazdag programot, úgy érezzük, vállalásukat teljesíteni is fogják.
A könyvünnepet pénteken négy órakor Budavár, Tokaj és Vizsoly polgármestere, valamit Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója nyitja meg, majd este hat órakor – sajnos zárt körű megnyitón – avatják fel a Jókai Anna-szalont. Mint arról korábban beszámoltunk, az Iskola utca 28. szám alatti kulturális tér a régi idők polgári szalonjainak hangulatát idézi fel, és irodalmi estek, író-olvasó találkozók, koncertek, beszélgetések és egyéb közösségi programok helyszíne lesz. Vasárnap a könyvünnep színpadán a Széphalom Könyvműhely mutatja be Jókai Anna halála után megjelent, önéletrajzi naplóregényét, az Átvilágítást.
Az Országos Széchényi Könyvtár a nyitónapon mutatja be A magyar Himnusz képes albuma című kiadványt, vasárnap pedig pódiumbeszélgetést rendeznek a 24 karát – Kortárs költők versei Arany János születésének 200. évfordulójára című kötetről. Pénteken és vasárnap a CzSimon Kiadó pavilonjánál Czakó Gábor dedikálja könyveit, szombaton az Ész és Hit című esszékötetét mutatják be a színpadon, a kiadó standjánál pedig Berghoffer Róbert is jelen lesz, aki a Tabu – Élet a fehér pokolban című visszaemlékezését dedikálja. A Magyar Napló Kiadó pénteken mutatja be Rácz János Magyarországról jöttünk, mesterségünk címere: Életrevalóak, Tóth Eszter Zsófia Csömöri hősök, Ferdinandy György Meglátogatjuk a múltat és a Fekete karácsony című könyveit, vasárnap pedig Mezey Katalin Levelek haza és Oláh János Csókold meg a csizmám! című kötetét.
Szombaton a gyermekmatinék, hagyományőrző bemutatók és a Regensburgból érkező Spatzen Quartett koncertje után adják át a Budavári Tóth Árpád Műfordítói Díjat. A rangos kitüntetést idén Jávorszky Béla író-műfordító-diplomata veheti át, aki majd’ hat évtizedes munkássága során törökből, németből, finnből, svédből és észtből fordított magyarra, 1980 után pedig Hannu Launonen finn és Folke Isaksson svéd műfordítóval közösen tizenhat kötetnyi magyar költészetet ültetett át finn, illetve svéd nyelvre.
Ahogy fordul az éjbe az alkonyat, táncház és Misztrál-koncert zárja a napot, másnap délelőtt pedig ismét gyerekprogramok várják a kimerészkedőket: a Maszk Bábszínház bábosai és a Houdini Ház bűvészei a család apraja-nagyját ámulatba ejtik. Kora délután az idén hetvenesztendős Sebő Ferenc Kossuth-díjas énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző, népzenekutatót köszöntik. Ő is beszél majd Arany János költészetéről, de a magyar irodalom nagyjai sem maradnak ki az idén 200 éve született költőnagyságra való verses megemlékezésből. A napot és a könyvünnepet orgonakoncert, táncház és végül a Juhász Gábor Trió koncertje zárja.
A teljes programot a rendezvény honlapján (Könyvünnep.hu) olvashatják.