Ebben a cikkben két fontos ember szerepel. Az egyik Kovács Nóri, a Népművészet Ifjú Mestere díjjal is kitüntetett énekes, dalszerző, népzenekutató, akinek további érdemei és díjai fölsorolhatatlanul számosak, hogy a lemezeiről már ne is beszéljünk. A másik Nimród király, aki… – nos, aki pár mondatban tárgyilagosan össze tudja foglalni, kicsoda Nimród király, ahhoz beiratkozom továbbképzésre. A vállalkozó kedvűeknek jelzem: a témába már Mózes I. könyvének is beletört a bicskája.
Az énekes mindig is érdeklődött történelmünk iránt
Kovács Nóri úgynevezett szimfonikus népi operát készül színre vinni, Nimród regéje címmel. Mielőtt az olvasó bőszen föllapozná a zenetörténeti lexikonokat: ilyen nincs, nem is volt. Eddig (aki az összekapcsolt népi és a szimfonikus szavak hallatán Kacsóh Pongrác munkásságára asszociálna, ne tegye). Kovács Nóri szerint például a szerelem különböző aspektusait, az álmot vagy az összetartozást megjelenítő népdalok egy az egyben beleillenek az opera műfajába.
Lakodalomjelenetbe párosító dal került, de egy komplett menyasszonybúcsút is hallhatunk majd. A zeneszerző húsz éve foglalkozik népzenével, nem gyűjteményeket lapozgat, s nem is a pár leg-ismertebb dal közül válogat. Az opera fele tradicionális dallamokból épül föl, egészben beemelt vagy új szöveggel ellátott népdalokból. Kovács Nórinak a hangszerekről is konkrét elképzelése volt, a hangszerelésre Oláh Dezsőt kérte föl, el is készült a partitúra az összes szólammal, már csak egy szimfonikus zenekar, egy jó karmester és egy színház kell a bemutatóhoz (meg pénz, paripa, fegyver, és egy akkora zenekari árok, amekkorát az opera műfaja megkövetel – bizony, a lehetőségek száma véges). Pár adat annak érzékeltetésére, hogy mi minden van itt összefésülve: 27 népi hangszer, 13 szereplő, torokének, hárfa, zongora és wagneri hangzás.
Amit már most megtapasztalhatunk mindebből: Kovács Nóri február 25-én 15 órakor a Duna Palotában bemutatja Teremtés című (az Urániában már sikert aratott) kisfilmjét, majd részletek hangzanak el az operából. A kisfilm a mű első dalát, a világ teremtését jeleníti meg, megtekintése erősen ajánlott mindenkinek, aki nem feltétlenül doktorált vallástörténetből, de azért meg tudja különböztetni az őskáoszt az életfától. A dalok pedig élvezhetők a szerzői kiadású demócédén és az ismert zenemegosztón is, a szimfonikus hangszerelést egyelőre digitálisan modellezték, viszont a népi hangszerek már élőben szólalnak meg a felvételeken. Varga Miklós is énekel (ő jeleníti meg majd Nimród királyt).
Kovács Nóri népzenészként mindig is érdeklődött történelmünk iránt, a Csillagösvényen című sorozat volt első találkozása az őstörténettel, amit újabb és újabb találkozások követtek – elindult például a Kovács Nóri Baráti Klub, ahol nemrég Váralljai Csocsán Jenő professzor tartott előadást Lehel kürtjéről.
– Nimród, Némrót, Ménrót, Nemere, Szélkirály: ugyanúgy az ősapánkról beszélünk. Székelyföldön rengeteg hagyomány szól róla, ott ő Nemere. Róla szólnak (hiába nincs nevesítve) azok a népmesék is, amelyek egy öreg, bölcs királlyal, s két dalia fiával kezdődnek, akik elmennek például Tündér Ilona országába. Más hagyományokban konkrétan kimondják: ha vihar dúl, mennydörög, Nimród küzd a gonosszal, villámait szórja az ellenségre – mondja Kovács Nóri, aki nemcsak szemtelenül fiatal, de szemtelenül bátor is. Ősapákat, életfákat és tündéreket előásni egy olyan korban, amikor legtöbbünk mikrocsipekhez és gazdasági statisztikákhoz imádkozik: veszedelmes dolog. Adja Isten, hogy egyre többen legyenek kíváncsiak efféle veszedelmekre. Akkor újra valódi élet költözhet varázstalanított világunkba.
