A forrásnak, az 1,45 milliárd forintnak „meg kell érkeznie”, mivel kormányhatározat hívja fel a nemzetgazdasági minisztert, hogy biztosítsa azt – válaszolta kérdésünkre a Miniszterelnökség sajtóosztálya. Aba-Novák Vilmos Magyar–lengyel történelmi kapcsolatok – pannósorozat a varsói magyar kiállítás előcsarnokához című ötrészes művének már folyamatban van a közbeszerzési eljárása.
A szerződést a hiánypótlás, a tárgyalás, a bírálat és a közbeszerzési ellenőrzés lezárultával köthetik csak meg a a tulajdonos által közvetítőként bevont Nagyházi Galériával. A kormányhatározat szerint az öt darab, 2 méternél is magasabb táblaképből, azaz pannóból álló, együtt csaknem 12 métert kitevő mű vagyonkezelői jogát a Szépművészeti Múzeum kapja majd meg, az emberi erőforrások miniszterének közreműködésével pedig a Magyar Nemzeti Galériában helyezik el.
A mű keletkezéséről a következőket lehet tudni. 1938–1939 körül mélyponton voltak a lengyel–magyar kapcsolatok, hiszen Varsó sikertelenül győzködte Budapestet, hogy fegyveresen foglalja vissza Kárpátalját: a lengyelek minél előbb szerettek volna közös határt. De Budapest inkább békésen kivárt, és végül csak a terület déli sávját kapta vissza az első bécsi döntéskor.
– Az iratokból kiderül, hogy a Dísz téri kiállítást egyértelműen arra akarták felhasználni, hogy javítsák Magyarország megítélését Lengyelországban – mondta kérdésünkre Gerencsér Tibor történész, a lengyel–magyar kulturális kapcsolatok kutatója.
Aba-Novák Vilmos sebtében festhette meg a pannósorozatot, ugyanis ez nem szerepel az 1939-es varsói kiállítás katalógusában. A Polska Zbrojna című újságban megemlítik a festményt: „A közönség figyelmét felkelti az a nagy díszkép, amely a magyar–lengyel barátság történetének egyes epizódjait mutatja be annak történelmi fejlődése nyomán. Az alkotás Aba-Novák úr munkája.” Az április 22-i Zacheta galériabeli kiállítás fővédnökségét és megnyitását a lengyel elnök vállalta el. Gerevich Tibor, a kiállítás kormánybiztosa csak az utolsó pillanatban, valamikor januárban kérhette fel a kép megfestésére Aba-Novákot, aki közismerten munkabíró volt, a jóval nagyobb szegedi Hősök kapuját 2-3 hónap alatt festette meg.
A sorozat öt pannóján balról jobbra nézve emberi méretnél nagyobb képeken párosával látható Károly Róbert, Szent Hedvig, Báthory István, Horthy Miklós, Józef Pilsudski, Bem József, Sobieski János és I. Ulászló király (lengyel királyként III. Ulászló), míg a középső képen két katona parancsol megálljt a betolakodóknak. Mivel a lengyel katona sapkája is kissé magyaros, feltételezhető, hogy Aba-Novákot ,,hajtotta a tatár” és nem volt ideje utánanézni a lengyel uniformisoknak. Az apró betűkkel írt lengyel feliratok szövegei a kereszténység felvételétől az 1920-as varsói csatáig mesélnek a magyar és a lengyel történelem közös eseményeiről. A képen látható szövegek utolsó mondata: „Lengyelország soha nem ismerte el a trianoni békeszerződést”. Ami úgy igaz, hogy ugyan azt aláírták, csak a szejm nem ratifikálta.
A vásárlás előkészítése során a Miniszterelnökség megbízásából Einspach Gábor és Tűzkő Péter igazságügyi szakértők készítettek a festményről és annak becsült értékéről szakértői véleményt, a vételár megállapítása ezek alapján történt.