A korabeli ötvösök szakértelméről, az erdélyi világ szövevényes gazdaságáról, társadalmáról és politikájáról is vallanak az érmék, amelyek közt remekművek és gúnyos udvari csipkelődések is vannak. A kiállítás kivételesen szép katalógusában, bevezető tanulmányokkal az összes érme szerepel részletes leírásokkal, nagyon jó felbontásban, ami az erdélyi tallérok éremtani rejtelmeibe vezet be.
Az egész világon párját ritkító tallérgyűjteményt, amely a Magyar Nemzeti Bank Értéktár programjának köszönhetően került a múzeum őrizetébe 1,1 milliárd forintért vásároltak meg a műgyűjtő Törő családtól. 216 tallért megvásároltak, négyet pedig a család adományozott az intézménynek, ez három nemzedék elkötelezett gyűjtői szenvedélyének eredménye. A tallérkincs értékét növeli, hogy nagyon jó állapotban van, sőt máig ismeretlen, publikálatlan darabok is vannak benne.
Csorba László, a múzeum igazgatója köszöntőjében az Erdélyi Fejedelemség korabeli állapotáról azt mondta, hogy egy időben a gazdasági, kulturális, társadalmi fejlődésben élen járt, az egész magyarságra európai színvonalú kultúrája sugárzott ki. Gerhardt Ferenc a MNB alelnöke hangsúlyozta, hogy a jegybank programjának célja visszaszerezni Magyarország számára a korábban külföldre, illetve külföldi tulajdonba került műkincsek minél nagyobb hányadát, a hazai hagyatékokban fellelhető alkotásokat pedig megvásárlással itthon tartani.
Ezeket azokra a közgyűjteményekre bízzák, amelyek értően foglalkoznak ezekkel a műkincsekkel, gondozzák és tudományos kutatásra is felhasználják őket, nem utolsósorban pedig a nemzeti közösség számára is hozzáférhetővé teszik.
Elmondta, hogy a program hátralévő három évében is erre fognak törekedni. Tóth Csaba numizmatikus, a kiállítás kurátora szerint az erdélyi pénzverés jellegzetesen nagy értékű dukátokat és tallérokat bocsátott ki, több fejedelemnek nem ismerjük a kis értékű aprópénzét. A tallér az újkori világ legfontosabb címlete volt, nem véletlenül nevezte el a kutatás a 16–19. század pénztörténeti korszakát „tallérperiódusnak”.
A mintegy 28,5 g súlyú, átlagosan 4 cm átmérőjű pénzek verése János Zsigmond uralkodása alatt, 1562-től kezdődött és Apafi Mihály fejedelem (1661–1690) koráig tartott.
A gyűjtemény 13 erdélyi fejedelem pénzeit (tallér, féltallér) tartalmazza köztük olyan ritkaságokat is, mint a Thököly Imréről készült ezüst emlékérmet, úgynevezett gúnyérmet, amit a császári udvar adott ki bukása alkalmára, ezen jelképesen a Habsburg sas letaszítja a sziklatetőről a fejedelmet. Az első tallérok (János Zsigmond, Báthori Kristóf) úgynevezett szükségtallérok vagy tábori tallérok voltak, amelyeknek csak egyik oldalán szerepelt a szegényes címer, évszám vagy felirat.
A század vége fele jmegjelent érmék a mintává váló fejedelmeket fél oldalból, felvértezve, buzogányt vállra vetve ábrázolták – nagyon sok változatban. Apafi Mihály – a leghosszabb ideig országló fejedelem – alatt érte el Erdély pénzverésének csúcspontját, ekkor készültek a leggazdagabb és részletesebb tallérok, amiket 7 városban veretett. Ezek nagy része ritkaságnak számít.
Különlegesek Barcsai Ákos fejedelem tallérjai is, amikre a baljós politikai helyzet, a magyarság fenyegetettsége miatt zsoltárszöveget veretett a köriratba: a mélységből kiáltok hozzád Uram, ments meg minket, mert elveszünk! Bethlen Gábor elfoglalta az alsó és felső-magyarországi bányavidéket is, ezért a körmöcbányai és kassai pénzverdék is az ő nevére vertek érméket, sőt Oppeln és Ratibor sziléziai hercegségekben is – ekkor vált divatossá az úgynevezett sziléziai sokszögű tallér, aminek egyedi darabja is látható a kiállításon.
Báthori Gábor tallérjain hiányos az erdélyi címer, a három államalkotó nemzet jelképei közül hiányzik a Nap és a Hold, úgy tűnik, a kiélezett székely viszonyt fémbe is verette. Bocskai korából látható két különleges, a súlyrendszertől eltérő, emlékpénzszerű, jelmondatos ezüstveret is, egyiken az Édes a hazáért meghalni körmondat, a másikon Szűz Máriát és a gyermek Jézust ábrázolják.
Magyarországon és egyben a világon a legnagyobb magyar vonatkozású numizmatikai anyagot a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára őrzi, ezen belül jelenleg 755 db különféle, a 16–17. században az Erdélyi Fejedelemségben készült tallérveret található a fiókjaiban. A Törő-gyűjtemény 216 darabja huszonnyolc százalékkal, tehát közel egyharmadával emelte meg ezt a mennyiséget.
A legnagyobb tétel beleltározása 1896-ban történt amikor Resch Adolf brassói ékszerész 300 darab erdélyi tallérját dr. Mészáros Károly ügyvéd költségén, akkori áron 12 000 forintért sikerült megszerezni. A Magyar Nemzeti Múzeum alapítójának, Széchényi Ferenc grófnak ezzel szemben „csupán” 108 darabot köszönhetünk.
A kiállítás szeptember 11-ig látogatható.