Amikor a múlt század elején a legnagyobb volumenű fejlesztések zajlottak a Várban, azok a kor legmodernebb technikáival és anyagaival készültek. Most ugyanezen elvek alapján a legmodernebb technikákkal építik vissza őket, a külsejükben pedig semmilyen változás nem lesz az eredeti állapotukhoz képest. A Nemzeti Hauszmann Tervről egy ideje keveset lehet hallani, pedig aki a budai Vár környékén jár, láthatja, hogy javában zajlanak a munkálatok.
– Talán azért, mert ellenfeleink sem nagyon találnak rajta fogást. Ezzel kapcsolatban próbálták urizálással vádolni a kormányt, ám mára belátták, hogy nem teszünk mást, mint a budai Vár egykori szépségét állítjuk helyre, amely nemcsak a lovarda, a főőrségi épület újraépítését jelenti, hanem a polgárvárost is érinti. Célunk a Várnegyed második világháború előtti helyreállítása. Az akkori időszak volt az utolsó olyan történelmi periódus, amely teljes egészében dokumentált. Minden terv megvan, ennélfogva a műemlékvédelmi elveknek megfelelően tudjuk a Várnegyedet helyreállítani – mondta a helyettes államtitkár.
Az ez évi költségvetésből 7 milliárd 197 millió forintot hagyott jóvá a kormány a Nemzeti Hauszmann Tervre, többek között felvonók, valamint a Hunyadi- és a Csikós-udvar közötti rámpa elkészítésére. A palota E és F épülete közötti nyaktag rekonstrukciójára (melynek része a Szent István-terem helyreállítása) a közbeszerzést kiírták, és a falkutatás is megtörtént.
– A Stöckl-lépcső már készen van, a lovarda is nagyon jó tempóban készül. Az elmúlt év végén a kormány további kapcsolódó beruházásokról is döntött, amelyeknek el kell készülniük ahhoz, hogy az emberek birtokba vehessék ezeket a különböző szolgáltatásokat is nyújtó funkciójú, helyreállított épületeket. A Hunyadi-udvar és a Csikós-udvar közötti egykori rámpa visszaépítése segíti a Vár akadálymentes megközelítését, ugyanúgy, mint az újonnan beépítendő lift is. Ezeket a beruházásokat egyszerre és együttesen a jövő év végén tudjuk majd átadni – mondta a Latorcai Csaba.
„Hazugság, hogy hazánkban nincs műemlékvédelem”
Fotós: Teknős Miklós
Közben zajlik annak a jelenleg önkormányzati területnek a megszerzése is, ahol újabb garázst hoznak létre a várszoknyán, és elindult az akadálymentes közlekedési tengely kiépítése a megvalósítási tervek készítésével a Palota út–Csikós-udvar–Hunyadi-udvar között is; a fő szintig két nagy kapacitású liftet építenek ki, amelyben húsz ember is elfér, a felvonóból látni lehet majd a vár történelmi korszakait, a Zsigmond kori falaktól kezdve a 19. századi állapotokig. A turistabuszok parkolását is ennek megfelelő módon oldják meg.
Az állandóan hangoztatott mondat, miszerint Magyarországon megszűnt a műemlékvédelem, Latorcai Csaba szerint hazugság: – Súlyosan téved az, aki úgy gondolja, hogy az örökségvédelem egy konkrét intézménnyel egyenlő. Mi több, egy intézményre épített rendszer lényegesen korlátozottabb lehetőségekkel rendelkezik. Úgy alakítottuk át az örökségvédelem intézményrendszerét, hogy azt közelebb vittük az emberekhez.
Ezentúl nem Budapestre kell zarándokolniuk a műemlékek tulajdonosainak, hogy ügyeiket intézzék, hanem minden megyében megvannak azok a örökségvédelmi felügyelők, akik segítik őket. Az örökségvédelem intézményrendszerének átalakítását követően a stratégiai jellegű feladatokért a Miniszterelnökség felel, a többi operatív, kulturális örökségünk megőrzését szolgáló mindennapi feladatok pedig más, az emberek lakóhelyéhez minél közelebb lévő állami szervezetekhez kerültek át.
Aki az országot járja, láthatja, hogy rengeteg kastély van rossz állapotban.
– A helyzet az, hogy negyven év kommunizmust nem tudunk meg nem történtté tenni. A Nemzeti Kastély- és Várprogram keretében megkezdtük az állami tulajdonban lévő kastélyaink rekonstrukcióját. A kormány döntött egy koncepció kidolgozásának szükségességéről arra vonatkozóan, hogy milyen eszközökkel lehetne támogatni a műemlékek tulajdonosait; célunk, hogy ne teherként, hanem lehetőségként tekintsenek műemlékeikre – monda a helyettes államtitkár.
A gazdasági társaságoknak 2015 óta megvan a lehetőségük társasági adókedvezményt érvényesíteni a műemlékek felújítását illetően, ám a magánszemélyeknek inkább célzott támogatás nyújtása tűnik megfelelőbbnek. A célzottra jó példa a népi építészeti örökség támogatására indult program, amelynek keretében magánszemélyek is pályázhatnak akár 80 százalékos intenzitású támogatásra, az önkormányzatok és más gazdálkodó szervezetek pedig 50 százalékos támogatást igényelhetnek.
A program sikerét jól mutatja, hogy a tavalyi 300 milliós keretösszegből népi építészetünk negyven páratlan eleme újulhat meg. Idén 1,5 milliárd forint áll rendelkezésre parasztházak, csűrök, pincék, górék és egyéb épületek felújítására. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a Seuso-kincsekhez hasonló műtárgyak visszaszerzésére van-e szándék és lehetőség a jövőben.
– Mindig keressük annak a lehetőségét, hogyan tudjuk visszaszerezni elrabolt javainkat, lett légyenek azok állami vagy egyházi közgyűjteményből vagy magángyűjteményből valók. Ezek a műtárgyak az egyetemes magyar kultúra részei, ezért folyamatosan napirenden tartjuk visszaszerzésüket, nem adjuk fel egyetlenegy külföldre rabolt műtárgy visszaszerzését sem – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
Aba-Novák Vilmos lengyel–magyar történelmi pannósorozatát is megvásárolta a magyar állam, ezeket a Magyar Nemzeti Galériában helyezték el, a kormány pedig vizsgálja annak lehetőségét, hogy a művész életművének egy külön gyűjteményt és múzeumot hozzanak létre. – Aba-Novák megérdemli, hogy legyen egy külön, önálló gyűjteménye akár egy vidéki városban, akár Budapesten, hiszen életműve tényleg páratlan – mondta Latorcai Csaba.
