Mikor az ember már a nagyon sokadik Rejtő-kötetet látja meg, arra gondol, hogy nono, azért ez már kezd több lenni még a soknál is… Lehetséges, hogy egyáltalán nem vicces, nem szellemes már itt semmi, kérem: lehet továbbmenni. Aztán találkozik ebben az új kötetben is egy-egy ilyen bekezdéssel: „– Nésze, Lincer úr! Nem árt, ha egy fijú tud néhány dolgot az atyáról. A fő, hogy az anyáról ne tudjon, de szeretve tisztelt császári édesanyja őarasága előttem fenkölt életű amaszon. Eszel egyszer nagyon megjártam, mert ety földrajztudósnak mondtam a feleségire és nagy verekedés lett, utyanis szerinte asz Amaszont minten kollégája keresztül-kasul bejárta!” Ezt Rejtő (ráadásul Fülig Jimmy nevében) 1940-ben írta egy olyan magánlevélben, amelyben Ladányi Béla barátja újszülött fiához gratulál.
Az elveszettnek hitt műveket Kiss Ferenc szerkesztette és rendezte sajtó alá, meghökkentően és tudományos munkákban nem igazán megszokott módon személyes megjegyzésekkel fűszerezve mindazt, amit közread. Szintén az ő keze munkája a szöveg hiányosságainak helyreállítása (melyhez az egyik Rejtő-szakértő barátja magánlevelét is idézi igazolásképpen), illetve a nem mindig egyértelmű szerzőségi problémakör gondos és lehetőleg mindenre kiterjedő körbejárása.
A munkák egyike sem lóg ki a klasszikus rejtői humorképből, a jól megszokott, de mindig frissen nevetésre ingerlő poénokat kapjuk a jól megszokott cselekménnyel vagy inkább cselekménybonyolítással, még azoknak a műveknek az esetében is, amelyek szerzősége minimum kérdéses. Van itt bohózat, Légió mindhalálig címmel, Fülig Jimmy nevében írt gratulálólevél, filmvígjáték Pillanatnyi pénzzavar (Melyik az igazi?) címmel (ennek a „forgatókönyvnek” külön érdekessége, hogy olvasás közben szinte halljuk magunk előtt a két világháború között készült és éveken át a Duna Tv vasárnap délutáni műsorsávjában adott filmek kissé bárgyú, de szeretni való hangján és modorában a mondatokat belőle), ismét egy bohózat A 3 test őr (sic!) címmel, valamint Szilágyi László Tokaji aszú című operettje (zenés vígjátéka), amelynek dialógusait – titokban (!) , legalábbis Kovács Lászlóné Krausz Magda „koronatanúként” tett vallomása alapján, elvégre a szerző neki diktálta a szöveget – szintén Rejtő Jenő írta.
Ez utóbbi szövegben meglepő az a parasztábrázolás, amelyet például Móricz Zsigmond annyit kárhoztatott: ezek itt mind népszínmű-parasztok vagy inkább népszín-műparasztok, akiknek egyetlen feladata, hogy Balgaként és Ilmaként viccesek legyenek. Mégis kiemelkednek a korabeli ábrázolások közül, éppen a rejtői filozofikus humor egyik-másik megnyilatkozásának hála: „Én ne tudnám? [Hogy mit jelent a szerelmes.] Harminc évig voltam szakácsné Pesten! Szerelmes az, amikor például az ember szereti a libacombot, de mégse ő eszi meg, hanem elteszi egy bizonyos illetőnek. – És az illető aztán megeszi? – De meg ám! Még pofázik is hozzá, hogy »nem tudtál még egy kis mellehúsát is eltenni?«. Hát ez a szerelem.”)
A kötetet – illusztrációképpen – képanyag zárja, illetve részlet a Rejtő életét megpecsételő, az Egyedül vagyunk… című fajvédő lapban megjelent „Bemutatjuk a Piszkos Fred szerzőjét” című cikkből, valamint Kiss Ferenc újabb fura jegyzetei („Jégvirág a pokolban – A kutatómunkával párhuzamosan a Füles számára fél év alatt írtam meg a fenti című, Rejtő életéről szóló képregény forgatókönyvét. Amikor elolvasták a szerkesztőségben, konstatálták, hogy nincs a végén hepiend, ezért nem tartottak rá igényt.” – jegyzet és minifejezet vége).
A szövegek kiszámíthatók, de mint minden kiszámítható dolog, hozzák az elvárt és remélt minőséget; a klasszikus helyzetkomikum-alapesetek rendre megjelennek (összecserélt azonosságok, végzetesnek ígérkező, de jó véget érő félreértések satöbbi) és rendre megoldódnak; a könnyű kézzel írásban újra gyönyörködhetünk És hát vannak a poénok, amelyek igazi nagyágyúk, amelyek még a szóvicceket is meg tudják nemesíteni: „Egész famíliám a tésassony szőlőjében dolgozik. Csak nekem vitte fel az Isten a dógomat az ispánságig. Már a második degenerációt szolgálom itt, a kegyelmes úréknál.” Vagy: „De ha bennsülött is vagyok, tudom, mi az, hogy tanulni. – Te mit végeztél? – Kényszermunkát Dakarban. Fél év – halált okozó súlyos becsületsértésért.”
Rejtő Jenő: Légió mindhalálig. Elveszettnek hitt művek. Szépmíves Könyvek, Budapest, 2018.