Bán András, a Műcsarnok vezető kurátora az adásban elmondta, hogy a több hónapos programsorozat keddi állomásán többek között iskolásoknak szóló tánctörténeti előadással várják az érdeklődőket. A kerekasztal-beszélgetésen szó lesz a mozdulatművészet múltjáról, jelenéről és jövőjéről, de önálló művészeti produkciók is szórakoztatják a közönséget. Köztük a sérült és egészséges test problémájáról szóló előadás, valamint egy ötvenfős mozdulatkórus fellépése lesz megtekinthető.
Bán András elmondta: a mozdulatművészet egy életreform mozgalom, amely a 19. század végén és a 20. század elején indult útjára. A mozgalom motorja egyfajta elégedetlenség volt a modern élettel, a városi életkörülményekkel, valamint a modern élet által hozott széttöredezettséggel szemben – magyarázta, hozzátéve: Magyarországon ebből alakult ki a modernségnek, ezen belül a modern táncnak egy erős tradíciója. Ezt az eszmét Dienes Valéria, Madzsar Alice, Szentpál Olga mesterek a hétköznapi emberek számára mozdulatokká formálták át, és ez vált gyakorlattá a két világháború közötti Magyarországon.
Az életreform mozgalom a vegetarianizmustól a jogán keresztül az antropozófiáig sok elemből áll. Ide tartozik a gyógyítás megújítása vagy a természetjárás, mindez egy újfajta ember keresése a 20. század elején.
„A mozdulatművészet ehhez úgy kapcsolódott, hogy nemcsak a tánc klasszikus, zárt tradícióját rázta le magáról, hanem elkezdte felfedezni az emberi testet. De nemcsak az egészséges, a tökéletes és a színpadra termett testet, hanem a két háború között volt ennek egy mozgalmi oldala is: a munkásnők, vagy a sérült test egészségesebbé tétele” – magyarázta.
Az 1940-es években ez a folyamat megszakadt és a népi tánc lépett a helyére, a modern tánc a rendszerváltás után lassan kelt életre – mondta.
A programsorozat következő állomásán, december 11-én az Egy polihisztor öröksége – avagy: Lábán és mi című táncelőadás várja a közönséget.