Pusztai Sándor nyíregyházi származású úszómester hivatása anno komolyabb dolog volt, mint napjainkban. A fürdő és a vendégek biztonságáról egyaránt gondoskodott, és úszóleckéket is adott. Az amatőr fotográfus hivatása magaslatán kellett álljon, hiszen bizalmas viszonyba került a Gellért fürdő illusztris vendégeivel – erről maguk a képek tanúskodnak, melyeknek csak elenyésző része lesifotó, többségükön látni, hogy az alany engedélyével készültek. A honlapra Pusztai Sándor 1000 darab negatívjából eddig 540 került ki. Sándor Tibor, a projekt egyik vezetője szerint a pihenés, szórakozás közben készült képek spontaneitása lehetővé teszi a kor hétköznapi életének rekonstrukcióját a társadalom egyik szeletében.
Hatvany Lajos báró lezserül újságot olvasó alakja nem olyan veretes, mint a professzionális Székely Aladár (többek között az ikonikus Ady-fotográfiák készítője) ábrázolásában, de éppúgy hozzátartozik egy értelmiségi ember figurájához. A projektvezető hozzátette: izgalmas tény, hogy a modellek nem tudtak fölkészülni arra, hogy az örökkévalóság részei lesznek. Kissé profán belegondolni, de félpucéran nem lehet az ember önmaga emlékműve (Klebelsberg Kunó úszódresszes képe a remek példa), ráadásul a fotós sem profi képkomponista – ettől emberiek ezek a fotók. Korunk tudásával hátborzongató, hogy a képeken látható emberek jó része 10-15 év múlva a frontra, a lágerbe került vagy emigrált – széttört ez a derűs, nagyvilági panteon.
Fodor János egyetemi adjunktus – szintén a projekt vezetője – arról beszélt, hogy mivel akkoriban nem volt divat hírességeket fürdőruhában fotózni, nem épült sajtópiac paparazzókra, ezért a többségükben közeli képeken látható, 80 évvel ezelőtt élt arisztokraták, művészek, hírességek új, friss, szokatlan, közvetlen arcukat mutatják, teljesen mást, mint amit a hivatalos portréfotókról ismerünk. A képeknek egyszerre van irodalom-, mentalitás- és életmódtörténeti jelentőségük, de olyan kis finom részterületekről is lehet értekezni a képek kapcsán, mint a kor strandcipő- vagy strandtáskadivatja.
Rengeteg apró ínyencségre bukkanhatunk, itt van például az úszódresszes Karinthy Frigyes és egy ismeretlen férfi, aki az Így írtok ti első kiadását olvassa (minden elismerésem a kutatóké, akik a borító elmosódó foltjaiból erre rájöttek), és feltehetően eszébe sem jut, hogy talán az író is a Gellértbe jár – no meg azt sem tudja, hogy néz ki.
A projekt a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet együttműködésében valósult meg. Az inaplo.hu/hullamfurdo című internetes oldalon látható fényképek a fürdővendégek között a kor arisztokratáit, művészeit, hírességeit ábrázolják, és még számos más efféle érdekességre bukkanhatunk.