Igazi fesztiválhangulat van a miskolci Művészetek Házában: a versenyfilmekre alig lehet helyet találni, a közönségtalálkozók és a mesterkurzusok aktív nézői jelenlétről tanúskodnak.
Vasárnap este Szilágyi Zsófia Egy nap című filmjének premierje töltötte meg a nagytermet. A Cannes-ban a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége (Fipresci) által díjazott munka a miskolci közönséget sem hagyta érintetlenül. A vetítést közönségtalálkozó követte, ahol egyebek mellett értékelték a társadalmat érintő nagyon aktuális témaválasztást, amely – a visszajelzések szerint – alkalmas lehet arra, hogy párbeszédet indítson az anyák helyzetéről, különösen most, a családok évé-ben.
A film egy középosztálybeli, negyvenes éveiben járó, háromgyermekes édesanya egyetlen napjának történetét követi végig, amelyet egy anya naplója ihletett, aki 10 percenként feljegyezte egy napját. Mi valósul meg abból, amit tervezett – három gyerek és a véletlenek mellett egy nap alatt mennyi ideje marad magára és a társára? A főszereplőt alakító Szamosi Zsófia a találkozón kifejtette, a szerep attól volt bonyolult, hogy az anyát nyomasztja a párkapcsolatában lévő belső dráma, ám ez a szavak szintjén alig jelenik meg a folyamatos teendők közepette, mégis végig jelen van.
Nemes Jeles László szombaton bemutatott második nagyjátékfilmje a századelő Budapestjére vezet, egy kifinomult világba, amely az előkelő felszín mögött belülről bomlik. A közel két és fél órás játékidő egy kalapszalon életén keresztül mutatja meg a folyamatot, ahogyan a tömeg a szofisztikált kultúra pusztítására tör. A CineFest egyik kiemelt vendége a román Vlad Ivanov, az európai film egyik legnagyobb színésze, Nemes Jeles filmjében ő a kalapszalont működtető Brill Oszkár megtestesítője.
Vlad Ivanov a közönségtalálkozón túl mesterkurzuson is fogadta az érdeklődőket, noha hangsúlyozta, hogy szimpla beszélgetésre jött. Elmondta, nagy megfigyelője az embereknek; jártában-keltében szeret elidőzni egy-egy arcon és belegondolni az illető helyzetébe, hogy vajon mi zajlik le benne. Nemes Jeles filmjében magyarul szólal meg, ami hatalmas koncentrációt igényelt tőle, mégis szépnek tartja, hogy a főszerepet alakító Jakab Juli és közötte a próbákon közös nyelv nélkül is működött a párbeszéd.
A mustra másik kiemelt vendége, az európai film nagykövete díj idei várományosa, a világhírű Krzysztof Zanussi már „valódi” mesterkurzuson fogadta a fesztiválozókat. A lengyel alkotót az európai és az egyetemes filmművészet egyik legműveltebb és legtisztábban megszólaló filmrendezőjének tartják, aki műveiben Közép-Európa történelmi viharaiban a teljes élet lehetőségét keresi. Klasszikusainak három felújított darabját – A nyugodt nap éve, Védőszínek, Konstans – a fesztivál cineclassics programjában vetítették.
Professzorként, a tudományok és a ráció tisztelőjeként arról is szólt, hogy nagyon sok mindent nem lehet tudományos alapra helyezni, az egyetemek, a bürokrácia elnyomja a szabadon gondolkodókat. „Talán most, hogy lassan leköszönök a professzori székből, fellázadhatok e folyamat ellen. Érdekes megfigyelni, a XIX. század végén a pszichoanalízis forradalma milyen jelentős volt, mégsem adott magyarázatot oly sok mindenre, manapság pedig kissé közhelyesen adunk tanácsokat egyes teóriák alapján. Úgy gondolom, hogy az intuíció szerepe napjainkban megnövekszik, noha ezt is próbálják racionális alapra helyezni” – fejtette ki.
Krzysztof Zanussi a fesztiválzsűri elnöklését is elvállalta, a mustra harmadik napján, vasárnap megállapította, egyelőre nem rázta meg egyetlen alkotás sem igazán, noha számos jó ötlettel találkozott.
A dokumentumfilmes szekció vasárnap vetített, filmtörténeti szempontból is izgalmas darabja tematizálja a fesztiváljárók beszélgetéseit. Az elveszett nagypapa című munkában Kurutz Márton egy, a húszas-harmincas években alkotott amatőr filmes,
Deutsch Richárd megtalált filmtekercsein keresztül jut el az alkotó unokájához, aki szülei évtizedekig tartó hallgatása miatt mit sem tudott a művész nagyapáról. A XX. század hallgatásba fulladt drámája a megjelenített család története, emellett pedig film-történeti mestermű.