Ha valaki úgy vág neki a Művészetek Völgyének, hogy hosszasan átbogarássza a programot, bejelöli, hol, mikor, mit szeretne látni-hallani, megélni, akkor is biztosan számos olyan udvarba és helyszínre betéved majd, amelyről talán nem is gondolta, hogy épp neki szóló programok zajlanak ott.
Ha pedig a fesztiválozó eleve úgy indul, hogy majd sodródik egyik jóból a másikba, valószínűleg akkor is remek és emlékezetes dolgokkal, szerethető emberekkel fog találkozni. Most néhány helyszínt emelnénk ki, hátha valakinek épp ennyi biztatásra van szüksége ahhoz, hogy a hét végét a völgyben töltse.
Emblematikus helyszínnek számít a Hobo Klub és a Kaláka versudvar, ahol zenétől, verstől hangos a hely és a lélek. A Szirtes Edina Mókus nevével fémjelzett Mókuskert udvartól és a Harcsa Veronika udvartól a Papageno Klasszik és a Völgykomolyzene helyszínein át a Hangfoglaló udvarig számos lehetőség szembesítheti az embert azzal, hogy milyen jól szól együtt a világzene a blueszal, a sanzon a dzsesszel, a klasszikus zene a krónikás énekléssel és a népzenével.
Magyarok, románok, szlovákok, németek, zsidók, cigányok, szerbek és még számos népcsoport élte és éli meg a hétköznapokat és az ünnepeket egymás mellett a Kárpát-medencében – hangsúlyozza a Hagyományok Háza, amely a Folkudvar idei programjában épp ezt igyekszik megmutatni a moldvai csángók elzárt világát bemutató szabadegyetemtől a kárpátaljai ruszinok fergeteges fúvósaiig, a hányatott sorsú bukovinai székelyek meséitől a szászcsávási vagy szatmári cigány népdalokig.
A hagyományos népi mesterségek, a tánc, a zene, a mesék világát felfedezve újra és újra rácsodálkozhatunk, hogy hiába a különbözőség a viselet, a foglalkozás, a vallás vagy a nyelvhasználat terén, olyan sok az egyezés egy-egy dallam, hímzésforma vagy akár tánclépés esetén, hogy egyre nyilvánvalóbbá válik: mindezek nélkül ma sokkal szegényebbek lennénk.
Kapolcs és Vigántpetend templomai pedig megtelnek komolyzenével, mindennap egy újabb zeneszerzőt ismerhet meg a közönség úgy, ahogy a könyvekből sosem: nevetős-tanulságos történeteket mesélnek el zenélés közben.
Vigántpetenden a legjobb hazai és külföldi előadók mutatják meg a tudásukat – a szólózongorától a kamarazenekarig, Kapolcson játszik a Concerto Budapest, a Budapesti Vonósok, Kelemen Barnabás és a Bakáts kórus is. Taliándörögdön, a Nemzeti Szín-Téren az Óbudai Danubia Zenekar és Janklovics Péter különös szimfonikus zenei standupja látható, a Liszt Ferenc Kamarazenekar pedig a magyar néphagyomány végtelen gazdagságát mutatja be Szirtes Edina Mókussal.
Visszatérő vendég a Nemzeti Színház, ma a beregszászi társulat munkájába is betekinthetnek az érdeklődők a Juhász Ferenc A szarvassá változott fiú című költeményén alapuló produkció által. Igazi magyar filmcsemegékkel, filmritkaságokkal, rég látott reklámokkal, változatos és szórakoztató gyerekfoglalkozásokkal van jelen a kapolcsi kastélyban a Magyar Nemzeti Filmarchívum.
A Cirque du Tókert az újcirkusz világát hozza el Vigántpetendre. A tánc, a színház és a klasszikus cirkusz elemei egyszerre jelennek meg a színpadon. Izgalmas és látványos produkciókkal várnak mindenkit a Tókertben felállított valódi cirkuszi sátorban, valamint a helyszínen fellelhető Cinema Hungary Völgymoziban is.
A Lilla Malomban a Magyar Írószövetség programjai várják az irodalomkedvelőket. Ma Pest megér egy estet! – Jelenetek a pesti kabaré fénykorából című műsorával fellép a Szabotázs Színházi Műhely, majd Kábítószer és irodalom címmel Kubiszyn Viktor író, a nagy sikerű Drognapló szerzője beszél a drogosok világáról és arról, hogy a kozmetikázatlan őszinteség, a sajátos élettapasztalat és a terápiához tartozó önreflexiók hogyan válnak irodalommá.
Holnap A római disznó monológja címmel két költő lép közönség elé: Néró császár Farkas Wellmann Endre által teremtett lírája és sajátos hangja kiegészül Marcsák Gergely kárpátaljai költő, zenész, zeneszerző karakterével. Az Irodalmi szalonban mutatkoznak be az Előretolt Helyőrség Íróakadémia hallgatói, a Kárpát-medencei nagyszabású tehetségkutató és tehetséggondozó projekt résztvevői.