Egy több mint hetvenéves adósság törlesztésének nevezte a Román Csarnok felújítását, és a magyar közönségnek való visszaadását Orbán Viktor miniszterelnök a tegnapi megnyitón tartott beszédében.
– Ma már nemcsak bátorságunk, hanem erőnk is van, hogy folytassuk a millenniumi tradíciót. 1896-ban a Városligetben különleges kulturális tereket építettek, mi pedig arra vállalkoztunk, hogy hagyományait megőrizve ezt a kivételes kulturális teret átvezetjük a XXI. századba – fogalmazott a miniszterelnök.
Beszédében a Liget projektet Európa legnagyobb kulturális városfejlesztési beruházásának nevezte, majd kiemelte, hogy ennek során újraépül a felrobbantott Városligeti Színház, felépül az új Néprajzi Múzeum és az új Magyar Nemzeti Galéria, valamint megújul az Olof Palme-ház és a közlekedési múzeum is.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a saját kultúránk védelmében egy tapodtat sem kell hátrálni, ha azt akarjuk, hogy itt továbbra is keresztény, magyar és európai kultúra legyen.
– Az európai kultúrharc örvénylésében most kell megvédenünk kulturális mivoltunkat, identitásunkat és szuverenitásunkat – hangsúlyozta Orbán Viktor, aki szerint Európa nyugati fele ma saját múltjával és keresztény gyökereivel vív kultúrharcot, ezzel szemben „mi békében élünk saját történelmünkkel és saját kultúránkkal vagyis saját magunkkal.”
– Régi igazság, hogy a nagyság nem csak négyzetkilométerekben, embermilliókban mérhető. A nagyság vízszintes értelmezésével szemben mi, magyarok inkább a magasba törekvő nagyság hívei vagyunk. Az elődeink ezt értették, és komolyan is vették, így született meg a Hősök tere a millenniumi emlékművel és mögötte a Városliget – mondta a kormányfő, aki szerint saját nagyságunkat sohasem abban láttuk, hogy mit tudtunk elvenni másoktól, hanem abban, amit hozzá tudtunk tenni az egyetemes tudományhoz és kultúrához, mert, mint fogalmazott, olyan nép vagyunk, amelyik mindig többet adott a világnak, mint amennyit kapott tőle.
A miniszterelnök kitért arra is, hogy a magyar történelemben rendre akadnak olyanok, akiknek ellenszenves a nemzeti nagysága gondolata, mert nem a „magyarok nemzeti zsinórmértékét használják, hanem idegen mércével akarnak mérni bennünket.” Ezek a politikai kurzusok pedig, mint fogalmazott, mély nyomokat hagytak a Szépművészeti Múzeum épületén és a Városligeten is.
– A felújított Szépművészeti Múzeum a művészetnek szentelt katedrális – mondta Baán László, a múzeum főigazgatója ünnepi megnyitóbeszédében. Az igazgató arra emlékeztetett, hogy a Szépművészeti Múzeum Magyarország első állandó, 1906-ban megnyitott képzőművészeti múzeuma volt, majd az intézmény egyik falán található latin feliratra – Ars longa, vita brevis – utalva kifejtette, hogy a művészet az egyik módja megszabadulni az emberi élet rövidségének, végességének fenyegetésétől.
A Szépművészeti Múzeumnak nemcsak az épülete újult meg, hanem a gyűjtemény eredeti elgondolásához visszatérve, az állandó kiállításokat is újrarendezték: a Magyar Nemzeti Galéria régi magyar gyűjteményét visszahozzák a Szépművészetibe, így az egyiptomi és a görög-római művészet mellett a XVIII. század végéig együtt mutatja be az egyetemes és a magyar művészet történetét.
Október végétől a mélyföldszinti terek és a felújított román szárny nagy része, valamint az ott található kiállítások nyílnak meg. A múzeum első időszakos tárlata a Leonardo da Vinci és a budapesti lovas című kamarakiállítás.