Már négy évvel ezelőtt felvetődött a Festői szerelmek könyv ötlete – hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. Amikor Nyáry Krisztián és Kieselbach Tamás megismerkedtek, a galériatulajdonos felvetette: fontos volna, hogy a festőkről is íródjon olyan munka, amely emberként is megmutatja őket. Úgy véli, ezáltal ugyanúgy beépülhetnének ezek az életművek is a köztudatba, mint ahogy Nyáry Így szerettek ők című, az írók magánéletét feltáró kötetei hatására feltámadt az érdeklődés a klasszikusaink iránt, ezzel mintegy leporolta az érettségi tételekként számontartott szerzők könyveit. Idén tavasszal láttak neki az ötlet megvalósításának, Nyáry elkezdte írni a Festői szerelmeket, a galéria pedig Molnos Péter művészettörténész koncepciója szerint a kiállítás anyagát rendezte közönség elé.
A tárlatnyitó egyben kettős könyvbemutató is volt: nemcsak a Festői szerelmeket ismerhette meg a közönség, hanem a kiállításhoz kötődő katalógust is, amelyet Molnos Péter kurátor szerkesztett, és amelyben Barki Gergely és Rockenbauer Zoltán művészettörténészekkel közösen kalauzolnak végig a tárlaton, és egyben a XX. századi magyar festészet legnagyobb alakjainak magánéletén is 80 festmény és több mint 130 dokumentumfotó segítségével.
Kieselbach Tamás, mint mondta, hivatásának érzi, hogy újrapozicionálja a magyar festészetet, és ebben a vállalásban nagy segítség ez a két könyv, amely olvasmányosan és szórakoztatóan tárja elénk azokat a nagy történeteket, amelyekre eddig csupán egy szűk, szakmai rétegnek volt rálátása. A galériatulajdonos úgy véli, ha sikerül a művészeket ismertebbé tenni, az hozzájárul ahhoz is, hogy a lappangó művek előkerüljenek, hogy a gyűjtők selejtraktárában megbúvó alkotások felértékelődjenek.
A szakemberek nem tartanak attól, hogy a kiállítás koncepciója vagy a könyvek szerkesztési elvei miatt bárki bulvárnak minősíti ezt a vállalást. Molnos Péter szerint nagy szükség van arra, hogy a szakmaiság igényével íródó munkák engedjék látni a festmények mögött az alkotó embert is a maga élettörténetével, sorsával, drámáival együtt, így sokkal koncentráltabban lehet megragadni egy-egy életmű nagyságát. Mint mondta, a magyar festészetnek is levágott fülekre van szüksége, fontosak a meghökkentő vagy lélekig ható történetek ahhoz, hogy az emberek érdeklődését felkeltse egy-egy műalkotás.
Érdemes többet tudni azokról a múzsákról is, akiket éveken át folyamatosan festettek a művészek, megismerni, ki volt Rippl-Rónai József Lazarine-ja és Zorkája, Lotz Károly Kornéliája vagy az Ady verseiben megörökített kedves mellett milyen Márffy Ödön Csinszkája. A november 27-ig látogatható kiállítás nem a pletykákra éhes kukkolóknak szól, hanem azoknak, akik elfogulatlanul tudnak rácsodálkozni a szerelem sokféleségére, hiszen nemcsak szaftos sztorik rajzolódnak ki a művészek hétköznapjaiból, hanem torokszorító tragédiák is.
Az Anna Margit és Ámos Imre művészházaspárnak például a tárlat külön termet szentel, ahol a festményeik mellett fotók és levélrészletek által is bepillanthatunk a gyötrődéseikbe.
A galéria azáltal is emberközelivé teszi ezeket az életműveket, hogy játékra invitálja a látogatókat. Végre egy kiállítás, ahol nemcsak szabad, hanem ajánlott is fotózni, akár szelfizhetünk is a festőóriások önarcképeivel vagy múzsáival. A játék lényege pedig az, hogy ezeket a fotókat november 25-ig #kieselbach és #festoiszerelmek hashtaggel töltsék fel a Facebookra, és a húsz legtöbb lájkot kapó kép készítőjét díjazzák. Érdemes pózolni, mert a fődíj Weiler Péter több százezer forintot érő alkotása lesz.