Az Oláh János (1942–2016) József Attila-díjas író, költő, a Magyar Napló néhai főszerkesztőjének nevét viselő ösztöndíj célja, hogy segítséget nyújtson a könyv- és folyóirat-szerkesztői pályakezdéshez.
Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár beszédében hangsúlyozta, hogy egy folyóirat nemcsak megjelenési felület, hanem szellemi közeg is. Egy jó szerkesztő pedig nemcsak válogatja és megjegyzésekkel látja el a szövegeket, hanem segíti az alkotót élete és pályája különböző szakaszaiban.
– Viszont az egyre gazdagabb lehetőségeket kínáló állami alkotói ösztöndíjrendszerben szerepükhöz képest eddig háttérbe szorultak a szerkesztők, aminek talán az lehet az oka, hogy míg egy alkotói tehetség elhivatottságot jelent, addig a szerkesztői talentum egy megpályázott státus, egy munkahely rendszeres fizetéssel. De pályakezdőként folyóiratot vagy könyveket szerkeszteni legalább annyira elhivatottság, mint az alkotás. Éppen ezért az Oláh János szerkesztői ösztöndíj ideje alatt egy fiatal szerkesztő nyugodtan dolgozhat egzisztenciális biztonságban, amelynek során kifejtheti alázatos, de nélkülözhetetlen munkáját – mondta az államtitkár.
Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke beszédében mentora, Oláh János munkásságát méltatta, aki az elsők között mert fiatalítani, felismerve annak jelentőségét, hogy a könyv- és folyóirat-kiadásnak kell az utánpótlás, ezért ki kell nevelni egy olyan nemzedéket, amely szellemi örökségüket folytathatja. Az ösztöndíj ötletéhez pedig olyan komoly támogatókat is találtak, mint Lezsák Sándor költőt, az Országgyűlés alelnökét vagy Balogh Zoltán minisztert.
Szentmártoni János beszédét a kuratórium tagjainak ismertetésével zárta: Mezey Katalin író, költő, a Magyar Művészeti Akadémia irodalmi tagozatának vezetője, Oláh János özvegye, Erős Kinga kritikus, esszéista, a Magyar Írószövetség titkára, Orbán János Dénes író, költő, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia vezetője, Szaniszló Krisztián kulturális tanácsadó, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kabineti munkatársa, valamint saját maga.
Mezey Katalin beszédében felidézte, hogy mióta megszűnt az állami cenzúra és bárki megjelentethet irodalmi kiadványt, sokat csökkent a szerkesztői színvonal. – De az ösztöndíjnak hála végre minőségi javulás következhet be, mert olyan szerkesztőket képeznének ki a szakma fortélyaira, akik a magyar szépirodalmat és mindazokat az értékes szellemi termékeket, amelyek a kulturális területeken létrejönnek, minőségi szaktudással és professzionális minőségben gondoznák a nyomtatott és az online felületeken egyaránt – hangsúlyozta a költő.
A pályázatokat szeptember 15-ig kell beadni. Olyan, 35 évesnél fiatalabb jelentkezőket várnak, akik nem részesülnek egyéb ösztöndíjakban. Összesen tízen nyerhetik el a kétévente induló, kétéves ösztöndíjat, melynek összege havonta bruttó 200 000 forint. A pályázónak a szokásos adatlapokat kell benyújtania a személyes adataival, amely a Mank Nonprofit Kft. internetes oldaláról tölthető le, illetve a befogadó intézmény nyilatkozatát, amelynek fő profilja a könyv- és folyóirat-kiadás, a kiadóval egyeztetett szakmai tervet és a várható eredményeket. A szakmai bírálat szempontjai a benyújtott pályázat összetettsége, minősége és az egyén elhivatottsága lesznek.