Szegedi Kis Istvánnak (1505–1572), a XVI. századi reformáció meghatározó szellemi alakjának, a magyar kultúrtörténet Európa-szerte ismert személyiségének állít emléket az a tegnap meghirdetett ösztöndíj, amellyel a korai protestáns egyház-, irodalom- és liturgiatörténeti, valamint egyházművészeti kutatásokat támogatja az állam.
Október 1-jéig olyan kutatók jelentkezhetnek a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) által kezelt, egy évre szóló, havi bruttó 200 ezer forintos ösztöndíjra, akik 1978. január 1. után születettek, és akik nem részesülnek más állami ösztöndíjban vagy alkotói támogatásban. Az ösztöndíjat egyszerre legfeljebb tíz kutató nyerheti el.
A Szegedi Kis István kutatói ösztöndíj egy kifejezetten szűk tudományterületre koncentrál, de a korai magyar protestantizmus történetében számos olyan kutatásra érdemes vonatkozás van, amelynek ismerete identitáserősítő lehet, ezért nemzeti érdek, hogy ezt a korszakot jobban megismerjük. „Az, hogy ma mi magyarul beszélhetünk, és van ma magyar nemzet, a korabeli egyházi, főleg protestáns személyeknek köszönhető, akik tartották a lelket a kis közösségekben” – mutatott rá Gér András, a Magyarországi Református Egyház zsinati tanácsosa a tegnapi sajtótájékoztatón.
A pályázatokat szakértőkből álló kuratórium bírálja el. Az ösztöndíjra magyarországi, valamint határon túli fiatal kutatók is jelentkezhetnek.
Szegedi Kis István teológus, prédikátor, egyházi író a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke volt 1563-tól haláláig. Tanításai kezdetben a lutheri tanokat követték, 1558-ban azonban tanítványával, Thúri Farkas Pállal együtt a svájci reformáció tanai mellett állt ki, és elindította azt a folyamatot, amely a református egyház szervezeti önállóságához vezetett. Egyházi énekeit ma is éneklik a protestáns istentiszteleteken.