A tordai születésű, 1992-ben Marosvásárhelyen elhunyt Székely János szerteágazó életműve kiterjed a versre, prózára, illetve a drámára is, nem beszélve arról, hogy esszéírói tevékenysége hasonlóan figyelemre méltó, míg többen mint remek szerkesztőre és morális tartását mindvégig megtartó emberre emlékeznek rá. A második világháborúban játszódó regény úgy beszél a háborúról, hogy szélesebbre tágítja annak kereteit. Igaz, a háborúról van szó, mindazonáltal nem egyszerűen csak arról.
Esszébeszéd, valamelyest így foglalhatnánk össze Dragomán György előadását; nagy érdeme, hogy mindent megtett azért abban a röpke fél órában, hogy felkeltse a közönség érdeklődését Székely János többet érdemlő könyve iránt.
„Pontos, szenvtelen visszaemlékezés, okos, kegyetlen és filozofikus szöveg A nyugati hadtest. Amit leír, azt értelmezi is” – mondta Dragomán. A színpadtól távol nagy tömeg, mindenki kíváncsian fordult az író felé, többen becsatlakoztak a könyvheti tömegből, olyannyira sokan, hogy a vége felé már csak állni lehetett.
A hét történetet magába foglaló, Dragomán elmondása szerint filozófiai problémákat felállító kötetből megtudható, mit jelent katonának lenni, milyen felelősséggel jár a katonai élet. „Nagy kérdés, hogy felfüggeszthető-e a morál, válasz, hogy igazából nem függeszthető fel” – tért ki a Máglya szerzője a Székely-szövegek egyik kulcsfontosságú tételére. „Székely János nem moralizál, csak megmutatja a morális problémákat – jegyezte meg Dragomán.
Benne van a háború unalma, az arra való várakozás, hogy végre történjen valami, itt Dragomán Kertész Imre Sorstalanságával vonta meg a párhuzamot. Még egy példával élt, véleménye szerint ezt a kötetet Az iskola a határon című Ottlik-regénnyel együtt kell olvasni, bár ez annál filozofikusabb. Mindkét könyvben ugyanazok a problémák képezik a szövegek előterét. „Minden novellának metafizikai tétje van – folytatta az író, majd azt tanácsolta, hogy legalább háromszor olvassa el mindenki A nyugati hadtestet.
A Dragomán által kultuszkönyvnek nevezett kötet kapcsán megjegyezte, hogy akivel ez, tehát a háború, a borzalmak megtörténtek, az akkor sem lesz szabad, ha fizikai értelemben véve szabad.
A nyugati hadtest keletkezéstörténetéről fontos adat, hogy Székely János a könyvet a diktatúra kellős közepén írta, tehát érdemes és szükséges is a sorok között olvasni. Mint Dragomán mondta, a diktatúra nem hallja meg az irónia hangját. „Van olyan pont, ahol már képtelenség beszélni a fájdalomról, és ahol már csak énekelni lehet. Ezért is jelenik meg egy vers a könyvben” – zárta a beszélgetést Dragomán.
Fontos és jelentős könyv, hallgassunk Dragomán Györgyre; ha eddig nem ismertük a regényt, olvassuk el minél előbb a többi Székely János-könyvvel együtt.