Száztíz döntés van, és összesen kétszáz helyszínen dolgoztak vagy dolgoznak kiemelt beruházásokon, ezek közül kilenc Kőbányán található, az egyik az Opera háttérbázisa és a közlekedési múzeum új épülete – emlékeztetett György István, Budapest kormánymegbízottja a tegnapi sajtótájékoztatón, amelyen részt vett Kovács Róbert kőbányai polgármester és Révész Máriusz kormánybiztos is.
A barnamezős nagyberuházás kulturális központot hoz majd létre a Kőbányai út–Könyves Kálmán körút sarkánál, az 1-es villamos útvonalán.
Jövőre készül el az ipari jellegét megőrző létesítmény, amely köré sétateret és parkot is terveznek
Fotós: Teknős Miklós
Nyugat-Európában általában ipari csarnokokban működnek a hasonló profilú múzeumok vagy intézmények, és noha páran kifogásolták a helyszínt, mondván, hogy távol van a belvárostól, Ókovács Szilveszter, az operaház igazgatója és Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum igazgatója szerint egyáltalán nincs messze, még a Városligetnél sincs, csak a budapestiek mentális térképén kerül a város peremére Kőbánya. Ráadásul a fővárosi városfejlesztés tervei közt az is szerepel, hogy egy új vonatállomást hoznak létre a múzeum mögött, így a Keletiből pár perc alatt el lehet majd jutni hozzá.
Szükség volt a nagy kiállítótérre, a ligetben csak kompromisszumokkal lehetett volna működtetni a közlekedési múzeumot – mondta Vitézy Dávid. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Kőbányára költöztetéséről tavaly decemberben döntött a kormány.
Vitézy Dávid szerint reálisan számolva körülbelül négy évbe telik tető alá hozni a projektet, a tervek szerint a 30 ezer négyzetméteres területen helyezik el a múzeum nagy járműveit, és itt nyitják majd meg az új állandó kiállítást is, a múzeum fő épülete a Dízelcsarnokban lesz. A héthektáros területen új restaurációs és raktárközpontot, dokumentumtárat és szabadtéri kiállítást is terveznek.
– A világban minden nagy operának van hasonló infrastruktúrája, de a budapestié igazán különleges lesz – mondta Ókovács Szilveszter. A Szent László téri városközponthoz közelebbi csarnokát alakítják át háttérbázissá, ahová próbaközpontot, raktárat, képzőhelyet, operastúdiót és színpadokat helyeznek el.
Jelenleg 11 műhelyük van, ezeknek városszerte bérelnek különféle helyiségeket, nyolc raktáruk helyét is bérlik, de volt rá példa, hogy a díszletek többször eláztak, pedig húszmilliárd forint értékű tárgyat őriznek. Négyszázezer jelmezük is van, ezeket kölcsönözhetővé tennék, de díszlet- és jelmezgyártást is vállalnának.
Két nagyszínpad is készül, amelyek akkorák, mint az operaházi színpad, azonban csak az egyik zenekari árok lesz hasonló méretű. A nézőterek mozdíthatók lesznek, hétvégenként barokk, 20. századi vagy kortárs operákat, kamarabaletteket, kísérleti produkciókat is terveznek színre vinni.
Az Északi Járműjavító történetét külön kiállításon mutatják be, ahol megemlékeznek a tervezőjéről is. Az acélszerkezetű Eiffel-csarnokot 1886-ban építették Feketeházy János tervei alapján – érdekes, hogy ő végezte az operaház acélszerkezetének vasalását is.
A MÁV Északi Járműjavító ingatlanát 2009-ben zárták be és tavaly tették le a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyházának alapkövét. A tervek szerint húszmilliárd forintból, 2019-ben készül el az ipari jellegét megőrző egykori szerelőcsarnokból kialakított kulturális létesítmény, amely köré sétateret és parkot is terveznek.
