Augusztus 18. és 21. között tartották a 30. Mesterségek ünnepét Budapesten, aminek a különlegessége idén az volt, hogy a világ minden tájáról érkeztek kézművesek, többek között Üzbegisztánból, Törökországból, Indiából, Kazahsztánból, Kirgizisztánból és Tádzsikisztánból. Így a várba felérve igazi nemzetközi vásári forgatagba csöppenhettünk: találkozhattunk többek között Kína Sanhszi tartományából érkező írásművészekkel, jakutföldi hangszerkészítőkkel, vagy éppen a Moldovában élő gagauzok képviselőivel. Ez utóbbi népcsoportról azért mindenképp érdemes néhány szót ejteni: a Moldova délkeleti részén, valamint Ukrajna déli részén élő, valamivel több mint 200 ezer főt számláló gagauzok a mai napig hűen őrzik a tradícióikat, főleg mezőgazdasági tevékenységből, szőlőtermesztésből élnek. A hagyományokhoz való ragaszkodásuk egyébként a Mesterségek ünnepén kínált portékáikon is megmutatkozott.
A népi hagyományokon alapuló kézművesség kihalásától egyáltalán nem kell tartani
Végignézve a színes kínálatot, az egyik legfigyelemreméltóbb talán Roman Iljics Gotovcsev jakutföldi doromb-készítő és csontfaragó mester standja volt. A szakmáját művészi szinten űző kézműves – aki egyébként a jakutszki művészeti iskola ékszerkészítő szakát is elvégezte – ugyanis rendívül izgalmas kompozíciókba foglalta az egyébként igen egyszerű – egy patkó alakú keretet és egy vékony rugót tartalmazó – hangszereket, nem véletlen, hogy alkotásaival számos díjat is nyert már különböző versenyeken.
Lélegzetelállítóak voltak azonban többek között az üzbég vendégek standjai is. A több generáció óta az adott szakmával foglalkozó kézműves családok magas szinten ötvözték az ország népművészeti motívumait a legmodernebb igényekkel. Láthattunk többek között kézzel festett kerámia sakk-készletet, sárgaréz dombornyomatokat, valamint csodaszép buharai és fergánai kerámiá-kat, amik nem csak vitrinbe téve képzelhetők el, hiszen minden bizonnyal bárki szívesen használná őket a konyhájában is.
A Mesterségek ünnepe programsorozat legizgalmasabb részét azonban a különböző műhelyek jelentették, ahol a látogatók közelebbről is megismerkedhettek az egyes mesterségekkel, mint például a fafaragással, korongozással, kosárfonással. A legkisebbek pedig mézeskalácsot készíthettek, csipkét verhettek, sőt kipróbálhatták a szövőszék működését.
A programsorozatból természetesen most sem maradhattak el az előadások és a koncertek sem. A rendezvény nyitónapján, csütörtökön Szokolay Dongó Balázs és Palya Bea koncertezett, este pedig az idén 68 éves Sebő Ferenc lépett fel. Pénteken kora délután pedig egy nagyon izgalmas divatbemutatót tartottak az Oroszlános udvarban: Hrivnák Tünde kézzel hímzett BY ME Spicy és BY ME Matyó kollekcióját tekinthették meg az érdeklődők. A tervezőnő közel tíz éve foglalkozik azzal, hogy a hagyományos motívumokat hogyan lehet felhasználni a mai divattrendekben.
A nemzeti ünnepen, augusztus 20-án az Oroszlános udvar színpadán Nemes Szilvia és az Imágó Tánctársulás a Magyar Állami Népi Együttes táncosainak közreműködésével rendhagyó népviselet-bemutatót tartott a magyar nyelvterület különböző részeiről Felvidéktől a Vajdaságig, a Rábaköztől Moldváig.
Öröm volt látni, hogy milyen sokan vettek részt a kézműves-foglalkozásokon a legkisebbek közül, és a bemutatókat milyen nagy lelkesedés övezte, ennek alapján ugyanis biztosak lehetünk abban, hogy lesz utánpótlás, és a népi hagyományokon alapuló kézműves mesterségek kihalásától egyáltalán nem kell tartani.
A koncertek és előadások sora augusztus 21-én este a Parno Graszt koncertjével zárult.
