Nemrég megszólalt a sajtóban egy kétségbeesett hang, mondván: a kormány, kihasználva, hogy most a CEU-ra fokozott médiafigyelem irányul, „szinte észrevétlenül” törvényt módosít, készül az úgymond „lex Jordán” – az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosításáról és az ehhez kapcsolódó kormányrendelet megalkotásáról szóló tervezet.
Bár az előterjesztés nem nyilvános, de a jogszabálytervezet nem titkos, bárki számára elérhető a Kormány.hu oldalon. Ott április 7-e van feltüntetve véleményezési határidőként, de a dokumentum fejlécében felhívják a figyelmet arra, hogy az előterjesztést a kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a kormány álláspontjának. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kérdésünkre ezt azzal indokolta, hogy még folyamatban van a közigazgatási és társadalmi egyeztetés, a törvénymódosítást várhatóan a tavaszi ülésszak alatt tárgyalja az Országgyűlés.
A törvénymódosítás elfogadása esetén – igazodva az általános jogalkotási gyakorlathoz – a vezetői munkakör betöltésének feltételeit és a feltételek alól adható felmentés szabályait kormányrendelet határozza meg. „Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalata alapján az érintett önkormányzati és állami fenntartók, valamint a szakmai társadalmi szervezetek részéről számos szabályozási értelmezési kérdés és pontosítási igény merült fel, így szükségessé vált a vezetőválasztásra vonatkozó rendelkezések felülvizsgálata. Jelen módosítással a szabályozás átláthatóbbá válik, világosan megfogalmazva az előadó-művészeti szervezetek vezetőválasztási eljárása során elvárt eszköz- és feltételrendszert” – olvasható az előterjesztés indoklásában.
Ha a vezetőválasztásban a kormány nagyobb szerepet kapna, ez kizárná azt a lehetőséget, hogy a szakmai bizottság javaslatától eltekintve valamely helyi potentát mindenféle indoklás nélkül a maga emberét nevezze ki.
Hogy jön ide Jordán Tamás és a lexjordánozás? Mint ismert, év elején a szombathelyi Weöres Sándor Színház vezetői posztjára kiírt pályázatra két érvényes pályázatot nyújtottak be, egyiket a színházalapító eddigi igazgató, Jordán Tamás, a másikat Dér András rendező, aki miután a döntés előtt valaki kiszivárogtatta a pályázatát, vissza is vonta az indulását. A szakmai kuratórium ezért Jordán pályázatát sem bírálta el érdemben. Később a közgyűlés további egy évvel meghosszabbította Jordán ügyvezető igazgatói megbízását és újabb pályázat kiírásáról döntött.
Az előterjesztett tervezet kétségkívül figyelembe veszi a szombathelyi tapasztalatokat, hiszen törvénybe foglalná azt is, hogy a benyújtott pályázat tartalma csak a pályázó írásbeli beleegyezésével közölhető harmadik személlyel.
A benyújtott tervezet a színházigazgatók kinevezésére irányuló pályáztatásra vonatkozóan két változatot is tartalmaz, az egyik elképzelés lehetővé teszi a meghívásos pályázat bevezetését. Az Emmi tájékoztatása szerint a kétféle eljárásrend során alkalmazott azonos feltételrendszer és eljárásrend garanciát jelent arra, hogy a meghívott fél/felek részletesen kidolgozott, megalapozott elképzelésekkel bizonyítsák alkalmasságukat, hiszen a pályázatok véleményezése, bírálata azonos, ha a szakmai bizottság nem támogatja, akkor azt nyilvánosságra kell hozni és indokolni kell, és a meghívott félnek/feleknek ugyanúgy meg kell felelni a szakirányú felsőfokú végzettség és a meghatározott szakmai gyakorlat követelményeinek.
