– Noha a Magyar Teátrumi Társaságban kezdetben voltak, akik kételkedtek a Pajtaszínház létjogosultságában, mi akkor is tudtuk, hogy fantasztikus küldetésbe fogtunk, az idő pedig igazolt minket – fogalmazott Vidnyánszky Attila. Idén újabb 19 kistelepülés – zömében ezer lélekszám alatti – csatlakozott ahhoz a programhoz, amely fel akarja éleszteni a vidéki színjátszóhagyományt, ezzel egy időben közösséget épít, amely újabb erőforrásokat hoz létre az adott környéken.
A 2014 őszén kezdődött misszióban mostanra 81 település vett részt, több ad hoc társulat a program végeztével is folytatta a közös munkát. A színházi műfajok széles skáláját felvonultató előadásokkal, mentor segítségével készülnek fel a csapatok, majd a pajtaszínházi szemlén – amely január 26–27-én lesz –, amolyan örömünnepen, a Nemzeti Színházban is bemutatják szerzeményüket.
A csapatok mentor segítségével készülnek fel a januári nemzeti színházbeli szemlére
Fotó: Teknős Miklós
Amint a sajtó képviselőinek hétfőn Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára elmondta, a kezdeményezés indulásakor újra kellett gondolniuk a mai globalizált és technikailag túlfejlett világban a közösségek szerepét. – A Pajtaszínház komplex közösségfejlesztő program, melynek hosszú távú célja a társadalom pozitív alakítása – tette hozzá.
A program nemcsak a színjátszó hagyományt építi újra, hanem feleleveníti a generációk közötti kapcsolatteremtést, és hosszú távon a faluszépítő programokra is jó hatással van. Závogyán Magdolna, a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője arról beszélt, hogy valamikor a reformkorban kezdődött a települések színjátszó köreinek kiépülése országosan. Mint mondta, nem volt olyan település az országban, ahol ne lett volna színjátszás. Ezt a hagyományt élesztette újra a Pajtaszínház, amely visszahozza a polgári lét megélését vidéken.
A projekt elődje a Kapunyitogató program volt, amely a vidéki művelődési házak felélesztését tűzte ki célul. A Pajtaszínház olyan találkozási pont, amely a civil és a művészi gondolkodást társította, ily módon a művészetnek közvetlen társadalomépítő szerepét tölti be. A szervezők azt ígérik, jövőre eléri a százat a részt vevő települések száma, de nem állnak meg, ameddig be nem vonnak minden falut a programba, és határainkon túl is folytatják a megkezdett munkát.
