– Tudom, hogy a színházban minden egyes szereplő számít. Meg kell adni a figyelmet az összes résztvevőnek, másként nem jöhet létre minőségi produkció. Bízom abban, hogy a társulat tagjai azért is jelöltek engem erre a díjra, mert ez a fajta hozzáállásom szimpatikus nekik – mondja Krisztik Csaba, a székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja.
A főiskolán Jordán Tamás és Lukáts Andor volt a mestere, tőlük olyan képzést kapott, ami a közösségben való részvételt alapvetésként értelmezte. Mint mondja, ez a gondolkodás volt az első, amit megtanult a szakmában. Ismert, hogy a Kaszás Attila emlékét ápoló díj nemcsak a magas szintű művészi teljesítményért jár a színésznek, hanem a pályatársakkal való csapatépítő létezésért is. Krisztik Csaba 2013 óta tagja a székesfehérvári Vörösmarty Színháznak, ezzel része annak a tudatos társulatépítő folyamatnak, amely a megyeszékhelyen néhány éve kezdődött, és a színházi szakma legnagyobbjait hívta sorai közé.
– A felfelé törekvés sehol sem egyenes vonalú, minden csapatban vannak hullámvölgyek, de ha a küzdelmünknek van közös célja, előbb-utóbb eredménye is lesz. Székesfehérváron sokszor megnyilvánul az egymást építő műhelymunka. Úgy gondolom, hogy ameddig a többi emberben, a kollégákban megtaláljuk azt a művészi frissességet, amely inspiráló közeget teremt, addig érdemes egy helyen maradni – vallja. Az évad legnagyobb kihívásaként a Petrik Andreával közös főszerepét, Márton László Carmen című darabját említette, a történet középpontjában a mindenféle korlátozás és az egységes világszemlélet ellen harcoló női princípiummal. – A helyi közönség számára megosztó volt mind gondolatiságában, mind formanyelvében ez a rendkívül intenzív előadás. Számunkra olyan sűrű időszak volt, amely mind emberileg, mind szakmailag meghatározó volt és teljes élményt jelentett – állapította meg a színész.
Nemes Jeles László Oscar-díjas munkájában, a Saul fiában egy kisebb szerepet kapott, véleménye szerint a film sikerének egyik kulcsa az apró részletek tökéletességre csiszolása volt. – Igazi összművészeti erő nyilvánult meg, mindenkinek fontos volt a jelenléte, a forma, a díszlet, a hang, a kép igazi egységet tudott alkotni. De a filmszerepek még váratnak magukra, azóta nem kaptam jelentős felkéréseket, remélem, hogy komolyabb kihívások is megtalálnak.
Tíz éve tagja a Forte Társulatnak, így a mozgás, a tánc is meghatározó része a munkájának, szakmai fejlődését Horváth Csaba rendező, a Forte Társulat vezetője nélkül el sem tudja képzelni. – Érdekes fúzió az én pályámon a Forte és a kőszínház egyvelege. A függetlenség mint névadás nemcsak a struktúrában való jelenlétet foglalja magába. A kísérletező szemlélet teret enged a szabadságnak, úgy vélem, ez az, ami továbbviheti és új lendülettel töltheti meg a kőszínházat.
Krisztik Csaba ezen a nyáron nincs jelen szabadtéri színpadokon, szeretné kipihenni a háta mögött lévő rendkívül erős évadot, és közben töltekezik abból az erőből, amit az ad számára, hogy a kollégák Kaszás Attila-díjra jelölték. A színésszel szimpatizáló nézők augusztus 20-ig szavazhatnak az interneten az elismerés várományosára.