A felújítás már két éve tart, Baán László főigazgató vezetett végig a munkaterületté változott múzeumban, és elmondta, hogy év végére elkészül az épület, de még egy jó fél évre lesz szükségük, hogy az új kiállításokat is berendezzék. A csarnok egy része már elkészült, az olvasók most láthatnak először képeket a már felújított falfestményekről.
Amikor a főigazgatóval beléptünk a román csarnokba, kissé meghökkentünk, hiszen a magas termet keresztül-kasul felállványozták, a félhomályban szállt a por, és rengeteg restaurátor járkált a fejünk fölött, akik újrafestették, javították a sérült falfelület díszeit.
– Ez a pompás csarnok hetven évig zárva volt a nagyközönség előtt.
A Szépművészetit úgy tervezték, hogy az épület földszinti termeinek struktúráját és díszítését a nagy művészettörténeti korszakok ihlették, így a barokk, a reneszánsz és a román csarnok is megidézi az adott kor építészeti, művészeti stílusát. A román csarnok szerkezete egy háromhajós bazilikabelsőt idéz, és festmények díszítik a falfelületet – mondta Baán László.
A múzeumot és a román csarnokot is kettős üvegtető fedi, de ez a második világháború idején beomlott, akkor még a havat is ki kellett lapátolni innen. A háború utáni időkben a termet csak a legszükségesebb mértékben hozták helyre, raktárként használták, és nagy belmagassága miatt a régi képtár festményeinek egy része mellett itt tárolták az antik görög, római és középkori gipszmásolatokat is.
– Ezek a szobrok idővel elvesztették muzeális jelentőségüket, hiszen azért készültek, hogy a közönség e másolatok formájában találkozhasson a világ páratlan szobrászati remekműveivel. Ma azért mennek múzeumba az emberek, hogy az eredeti műtárgyakat lássák, ezért a gipszmásolatokat a több évtizedes elzártság után új környezetben, a Liget projekt részeként felújítandó komáromi Csillag erődben állítjuk ki – tette hozzá a főigazgató.
A román csarnokban a kőtár érdekes darabjait helyezik el, a díszes falakra nem lehet festményt akasztani, hiszen egy műalkotást takarnának el egy másik műalkotással.
– A terem azért maradt meg menthető állapotban, mert jó helyen van: az épület belső, védett részében található, de az állapota így is folyamatosan romlott. A vakolat sok helyen úgy nézett ki, mintha egy függöny lógott volna a téglafal előtt, annyira elvált a faltól. Csoda, hogy megmaradt – mondta Seres András főrestaurátor.
A román stílusú falfestményeket alig száz éve készítették, de a második világháborús sérülések miatt egy ideig nyitva volt a tetőtér, akkor többször beázott, így ,,több száz évet” öregedett. +Amikor elkezdték helyreállítani, olyan módszereket kellett alkalmazni, mintha tényleg román kori falfestményeket restaurálnának, ugyanis sok száz éves viszontagságok után azok vannak ilyen rossz állapotban.
A főigazgató úgy véli, szerencséjük volt, mert az elmúlt évtizedekben itt nem történtek durva beavatkozások.
A felújítással a Szépművészeti majdnem 2000 négyzetméternyi, korábban raktárrá vagy hivatali helyiséggé átalakított kiállítási teret nyer vissza, ebből több mint 800 négyzetméter a román csarnok, amelyet most padlófűtéssel is elláttak. A mellette lévő reneszánsz csarnokkal egykor a freibergi katedrális kapujának másolata kötötte össze, de a háború után ezt is befalazták. Most helyreállítják és újra megnyitják a bejáratot.
A Michelangelóról elnevezett terem reneszánsz kazettás mennyezete is lenyűgöző. – A múzeum másik – igaz, kisebb, de szintén impozáns – terét, a Michelangelo-termet sem láthatta a közönség, itt iroda működött. A reneszánsz stílusú mennyezeti festést álmennyezettel takarták el és befröcskölték mésszel. Ez a terem nem volt olyan rossz állapotban, de sajnos átépítették és átfestették az egész felületet, pergett, porlott róla a festék, ezt el kellett távolítanunk – mondta a főrestaurátor.
Fotók: Kurucz Árpád
Az első emeleten megnéztük a szintén felújítás alatt álló, a múzeum egykori tervezőjéről újonnan elnevezett Schickedanz-termet. A XVI. századi, cinquecento római palotabelsőket utánzó pompás mennyezeti freskót is fehér álfallal takarták el és cementtel öntötték ki. A termet ideiglenes fallal kettéválasztották, a múzeum munkatársai pedig úgy dolgoztak itt évekig, hogy nem is sejtették, milyen páratlan falfestés rejtőzik a fejük fölött.
A Szépművészeti Múzeum eredeti állandó gyűjteményét szovjet mintára kétfeléé osztották: első lépésben 1957-ben, majd 1975-ben a teljes magyar művészeti anyagot elválasztották a múzeum gyűjteményéből. Az újranyitás után ez is megváltozik, hazatérnek a régi magyar mesterek munkái, és végre újra egymás mellett lehet látni a magyar és a nemzetközi műveket. Ez a jelképes döntés is helyreállít egy kis részt a történeti folyamatosságból, amit a diktatúra csaknem ötven évig eltérített. Az új állandó kiállítást várhatóan 2018 őszén nyitják meg.
A múzeumépület 40 százalékát érintő rekonstrukció a Liget projektnek köszönhetően valósulhat meg, mintegy tízmilliárd forintból, így ez a rekonstrukciós fázis lesz a legnagyobb léptékű a Szépművészeti Múzeum háború utáni megújításának történetében.