A befektetői kezekbe került ingatlan több mint tíz éve lakatlan. Az egykori laktanyát már 2008-ban ideiglenes műemléki védelem alá helyezték, amit a jogalkotó 2011-ben véglegesített. Ennek ellenére új tulajdonosa, a szlovák hátterű HB Reavis ingatlanfejlesztő cég 2016-ban váratlanul megkezdte az épület bontását egy 2010 májusában kiadott bontási-építési engedélyre hivatkozva, amit jogelődjétől örökölt.
Az ügyből közfelháborodás lett, a bontás ellen tüntetést is szerveztek, majd a másodfokon eljáró hatósági szerv, a Fővárosi Kormányhivatal június 2-án kelt határozatában megállapította, hogy a bontási-építési engedélyt 2010-ben szabálytalanul adták meg, ami azóta érvényét is vesztette. Éppen ezért visszavonták a tulajdonos engedélyét és elrendelték a bontási munkálatok azonnali leállítását.
A hatóság ekkor megerősítette, hogy a Radetzky-laktanya „nemzetünk I. kategóriás műemléke, eszmei jelentősége és egyedisége révén országos szinten kiemelkedő műemléki jelentőséggel bír”.
Ezután a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a kormányhivatal határozatának felülvizsgálata során megállapította, hogy a laktanya műemléki védelem alatt áll, és azt is, hogy az építési engedélyt megadó határozat sértette a kulturális örökség védelméről szóló törvényt, és valóban nem vette figyelembe a védetté nyilvánított műemlék ingatlan védett értékeinek megőrzését.
Szerintük a kiviteli terv hiányában a felperes nem kezdhette volna meg a bontási-építési tevékenységet 2012-ben – ezt a dokumentációt ugyanis 2016-ban nyújtotta be –, ráadásul hosszú éveken át csak előkészítő munkálatokat végeztek a területen és nem tényleges építkezést, így a kormányhivatal építési engedélyt visszavonó határozata nem sértette a befektető jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát.
A HB Reavis-csoport 2016 júniusában közölte, hogy a Bem Palace irodaházprojektet áprilisban vásárolták az Európa Ingatlanbefektetési Alaptól. Az eladó hatályos építési engedélye alapján 2012 szeptembere óta végezte a kivitelezési és bontási munkálatokat, a cég ügyvédei a perben arra hivatkoztak, hogy a kormányhivatal 2016-os döntése sérti a 2010-ben jóhiszeműen szerzett és gyakorolt építési jogukat, mivel ők még az elévülési határidőn belül, 2012-ben megkezdték a munkálatokat.
Ezért a Kúriához fordultak, amely a múlt hónapban felülvizsgálta a jogerős ítéletet. Az épület jelenleg üresen áll, az elbontott részeken védőtető van, és jelen állás szerint a tulajdonos sem bonthat, de a Fővárosi Kormányhivatal sem kötelezheti őt arra, hogy helyreállítsa az épületet.
A Kúria sajtótitkársága a per ügyében április 17-én adott ki közleményt, amelyben hangsúlyozták, hogy a felülvizsgálati kérelem folytán hatályon kívül helyezik az ítéletet és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítják. A Kúria döntése szerint a ,,II. rendű felperes (a tulajdonos – a szerk.) az elsőfokú határozat körében jóhiszemű jogszerzőnek minősül.
Ugyanakkor engedélyezett kiviteli tervek hiányában a II. rendű felperes a jóhiszeműen szerzett jogát jogszerűen nem gyakorolhatta.” Azt, hogy a bontási-építési engedély sérti-e az örökségvédelmi jogszabály irányadó rendelkezését, szakkérdésnek tekintik, amelynek eldöntéséhez igazságügyi szakértői véleményt kell beszerezni. Az új eljárás során az elsőfokú bíróságnak abból kell kiindulnia, hogy a II. rendű felperes a jóhiszeműen szerzett jogát jogszerűen nem gyakorolhatta – áll a közleményben.
Megkerestük a tulajdonost, megkérdeztük, hogy a kúriai ítélet tudatában mik a terveik, és mit szándékoznak tenni az épülettel, ha végül nyernének. Kérdésünkre meglehetősen általános válasz érkezett:
,,Közép-Kelet-Európa egyik vezető ingatlanfejlesztő vállalataként fontos helyszín számunkra Budapest, és úgy gondoljuk, hogy a városban sok még a potenciál. A döntéssel kapcsolatban még korainak tartunk bármit is mondani, egyelőre szeretnénk a jelenleg építés alatt álló projektünkre koncentrálni. Gőzerővel dolgozunk az Agora Budapest irodaház-komplexum fejlesztésén a Váci úti irodafolyosón, melynek első fázisát a tervek szerint 2019 végén adjuk át.”