A zenekar minden őszre komoly koncepcióval szokott előrukkolni, idei évaduk – ahogy Hámori Máté karmester, művészeti vezető is kifejtette: egyszerre akarnak játszani és játékra invitálni, elgondolkodtatni – ebből a szempontból az eddigi legtitokzatosabb. A koncertsorozatok darabjai most számozást kaptak cím gyanánt – a számról mint az emberiség legősibb szimbólumáról szintén Hámori szól a műsorfüzet bevezetőjében, de a koncepció belső titkát nem árulja el.
Ahogyan azt sem, hogy az egyes koncertekhez a szokásos ismertető helyett mellékelt, a világirodalom minden zugából összeszedett idézetek hogyan is kapcsolódnak a tematikához. A sajtótájékoztatón ugyan elárult egyet, de nem rontom el a játékot, hiszen aki rájön, ki az adott idézet szerzője és hogyan kapcsolódik az idézet a zeneművekhez, az beküldheti megfejtését a zenekar internetes címeire, és koncertbelépőket meg mindenféle meglepetést nyerhet.
Zenei szempontból is lesz pár provokatív elem az évadban, eljátsszák többek között John Cage híres-hírhedt 4.33 című tételét (illetve nem játsszák el, hisz ebben a műben nincsenek hangok, csak a csönd, illetve a zenekar és a közönség zörejei, ahogy egymás csöndjét hallgatják) vagy a Bartók-követőként (és Bartókkal együtt) bemutatott Lutoslawskit.
Szintén komoly zenetörténeti csemege Szentpáli Roland La follia című, kimondottan a Danubiának komponált műve. A zeneszerző, aki egyben multiinstrumentalista muzsikus, elárulta, hogy a La follia egy reneszánsz harmóniamenet (a szó egyébként ugyanazt jeleneti, mint a foolishness, vagyis bolondság), a kor popzenéje, amelyre minden világi zenész improvizált, az emberek meg táncoltak rá. Szentpáli nem akart technikai, illetve karaktervariációkat írni, csak pillérként használja a formákat egy hangulati utazáshoz.
A föntiek mellett szintén a Zeneakadémián lesz látható-hallható egy izgalmas műfaji kísérlet, A zenegyűlölő címmel, Janklovics Péter stand-upos részvételével. Ő fogja föltenni mindazokat a kérdéseket, amit mindenki föl szokott tenni, aki nem érti, miért játszanak frakkos emberek 300 éves menüetteket meg értelmetlen kakofóniákat – persze azért itt is a muzsikáé lesz a főszerep, hiszen Hámori Máté karmesterként igyekszik majd minden provokatív kérdésre zenei választ adni.
Az Óbudai Danubia Zenekar továbbra is szorgosan avatja be a komolyzene világába a legkisebbeket, a Budapest Music Centerben szombat délelőttönként zajlik az interaktív Kalandra fül! sorozat, ahol a gyermekek találkozhatnak a hangszer-automatával, az operával, az ősember zenéjével, csokigolyókkal – és természetesen szerepelhetnek is.
A fiataloknak idén Bélamese címmel ajánlanak egy összeállítást Bartók Béla műveiből, a Moha táncművészeinek közreműködésével, Pálfi Balázs jelmezeivel és díszleteivel, Hámori Máté szövegével és rendezésében.
A szüzsében olvashatunk (az ifjúsági koncerteknek van rendes leírásuk a műsorfüzetben) még a posztapokaliptikus világról, gonosz Öreg Apóról, a Legkisebbik Fiúról, álombéli újrateremtésről, csodaszarvasról, szuperhősökről és a zene győzelméről az egyformaság fény- és zajvilága felett. A részletes programokról a zenekar honlapján tájékozódhatnak olvasóink: http://odz.hu.