A magyar operajátszás kezdeteit felidéző premiert az évad legizgalmasabb bemutatójának nevezte, művelődéstörténeti jelentősége mellett ugyanakkor értékes zenei eseménynek is tartja Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója. Ruzitska József 1822-ben Kolozsváron befejezett és bemutatott Béla futása című alkotását sokáig ugyanúgy elveszettnek hitték, akárcsak Chudy József 1793-ban színre vitt Pikkó Hertzegét. A Ruzitska-mű partitúráját szűk évtizeddel ezelőtt Szacsvay Kim Katalin zenetörténész segítségével sikerült „előásni” a kolozsvári Egyetemi Könyvtárból, az első elképzelések azonban csak egy zenekari koncertként történő bemutatóra szorítkoztak.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Magyar Állami Operaház együttműködése korábban Verdi Schiller-trilógiája és Wagner Szerelmi tilalom című közös produkciókban öltött testet, a következő projektként pedig a teljes körű kolozsvári keletkezéstörténettel rendelkező Béla futása kínálkozott. Ruzitska operája az első olyan mű, amely teljes egészében magyar tematikával jelentkezett, a „Hunnia nyög letiporva” kezdetű dal például a kor slágerévé vált, szinte himnikus átszellemültséggel énekelte az ébredő, polgárosodó kolozsvári magyarság. Az opera egykori karmestere, Heinisch József átdolgozásában „intézményesült” egyfelvonásos mű mellé kerestek és találták meg a 2002-ben már bemutatott Pikkó hertzeg című operát, amelyet az eltűnt kézirat hiányában, de a librettó ismeretében álmodott újra Orbán György.
A kortársnak tekinthető opera összességében nagyon ízes, egyféle modern, puccinis hangzású mű, Selmeczi György, az előadás karmestere szerint dallamos, slágeres hangzású posztromantikus alkotás, amely az opera őstoposzait is figyelembe veszi.
Székely Zselyke játssza Jutka Perzsit, Pataki Adorján pedig Pikkót
Az előadás rendezője, Anger Ferenc, az operaház művészeti igazgatója érdekes párhuzamokat talált a két történet között. „A hatalom és a magánélet konfrontációja tulajdonképpen mindkét operaszüzsé központi eleme. Zöldy Z. Gergely díszlet- és jelmeztervezővel olyan látványvilágot igyekeztünk teremteni, amely egyveretűvé teszi a két művet. A vizuális koncepció köti így össze a két történetet, a közönség nem egymástól teljes mértékben eltérő két egyfelvonásos darabra számíthat” – mondta Anger.
A kolozsvári opera és színház művészei által színpadra vitt produkció egyik kulcsfigurája Laczkó Vass Róbert már a Pikkó 2002-es bemutatóján is Sibukot jelenítette meg, azt a fajta intrikust, aki nem elbonyolítani akarja a történetet, hanem kibogozni szeretné a cselekmény szálait. A másfél évtizede rendszeres operafellépésekről is ismert kolozsvári prózai színész szerint Orbán dallamvilága balzsam a fülnek, azt állítja, az elmúlt tizenöt évben nem találkozott még ennyire egységben megfogalmazott művel, amely ugyanakkor rendkívüli módon igénybe veszi az énekest.
A Béla futása és Pikkó hertzeg című produkciót május 21-én ismét játsszák az Erkelben, de a következő évadban is műsorára tűzi mindkét opera.
