Kocsis Zoltánról élete utolsó periódusában forgatott dokumentumfilmet Surányi András. A háromrészes széria most a bartóki hagyaték legavatottabb mesterét szólítja meg, eközben a gyerekkora óta elhivatott művészt és a gyermeket is szóra bírja. Kocsis Zoltánról életében több, hasonló filmes munka született, ám Surányi András gyermekkori közeli barátságuk révén képes volt eddig nem tapasztalt, kivételes közelségből szemlélni az alkotót.
A kiindulópont mindvégig a zene, amelynek kapcsán morális, világnézeti kérdések merülnek fel, főként a bartóki megfejthetetlen életmű és egyáltalán Bartók karaktere ad lehetőséget az eszményi ember képének kibontására: „a bartóki világot folyton-folyvást dekódolnom kell”. Az őszinte ember megtestesülését látja benne Kocsis, „egyetlen hangjegy sincs, amit ne a legteljesebb őszinteséggel írt volna le. Kérlelhetetlensége átsugárzik a műveiből.”
A gyermekkor és a gyermeki lét ilyen tiszta vágya szintén újszerű megnyilvánulása munkáinak, vallomása szerint a játszva tanulás építette kezdettől fogva zenei műveltségét, ebben pedig volt valami isteni felelőtlenség. Úgy látja, mindig a gyerek ébresztette rá az igaz útra, és igazán szerencsés az, aki életében mindig gyermek tud maradni.
Surányi filmjében Kurtág György és Kurtág Márta, Eötvös Péter, Ránki Dezső, Keller András és Fischer Iván is megszólal. Utóbbi a középiskolás évek különleges fenoménját idézi vissza, akinek megkérdőjelezhetetlen gondolatai voltak a komolyzenéről, ritka képességei a muzikalitáson túl is megmutatkoztak. Keller András a zene különleges hírvivőjeként emlegeti Kocsis Zoltánt, Kurtág Márta pedig a zsenit írja le, aki szétfeszíti a rendelkezésére álló teret. De mindvégig jelen van Bartók is: néha állóképek formájában, jellemzőbben azonban a zeneművek említésekor egy-egy etűd erejéig vonul be a filmbe, elegánsan és elementáris erővel.
A Magyar Filmhét dokumentumfilmes blokkja a Kocsis – Intim megvilágításban mellett Bereczki Csaba klezmerzenészekről készült Soul Exodusát is bemutatja, a Herminamező árnyai címmel pedig Zsigmond Dezső munkáját, amely Tisza István meggyilkolásának történetét beszéli el. Ebben a blokkban vetítik Jamrik Levente Magyar korridor című filmjét az 1944-es varsói felkelésről és László Gábor Nemzetidegenek című, 1956-os filmjét is.