Balatonfüred legújabb beruházása egyszerre egy több száz éves épített örökség megőrzését és korszerű igényeket kielégítő látogatóközpont létrehozását szolgálja. A Zsidó Kiválóságok Háza trapéz alakú, háromszintes transzparens épület, diszkréten illeszkedik az egykori zsinagóga oldalába.
A kedden átadott épületegyüttes a régi városrész kiemelt kulturális központja lesz, így az óváros is turisztikailag vonzó, de a helyi közösséget fejlesztő találkozóhelyet kapott. Kialakításában, élményígéretében egyszerre fejezi ki az emberi géniuszt, a nyitottságot és a közös emberi örökséget.
A térség országgyűlési képviselője, Kontrát Károly az átadás napján elmondta, ma egy olyan országban élünk, ahol minden közösség, minden felekezet biztonságban lehet. „Ez a biztonság a legfontosabb érték nemcsak hazánkban, de az egész világon. Balatonfüred az a város, ahol újra és újra értékek kerülnek elő a múltból, és az itt élők ezen értékeknek örülnek, ezek megőrzésén, egyben a közösség erősítésén dolgoznak” – hangsúlyozta Kontrát Károly.
A Zsidó Kiválóságok Háza állandó tárlata több mint száztíz kutató és feltaláló életművét ismerteti
Fotós: Teknős Miklós
A szóban forgó épület évek óta üresen állt, Balatonfüred önkormányzata tavaly újíttatta fel, az akadálymentesített, háromszintes digitalizált kiállítótér Sugár Péter tervei alapján készült el. Ötven évig zsinagógaként működött, változatos története azonban a középkorig vezet vissza, azóta három felekezet osztozott falai között.
A középkorban még a Szent Margit-kápolna állt ezen a területen, amelynek első ismert említése 1267-ből származik, a régészeti leletek arra utalnak, hogy a szenthelyet övező temetőkert az Árpád-kortól a török hódítás idejéig használatban lehetett. Az épület eredeti formája nem ismert, a hosszanti falmaradványok XV–XVI. századiak lehetnek.
A református egyházközség a XVIII. század folyamán a régi falakat elbontatta, hogy helyére a ma is álló épületet emeljék. A fiókos dongaboltozattal fedett, kora barokk templom a korábbinál szélesebb, de azonos hosszúságú lett. 1826-ban az egyházközség új templom építését kérvényezte, mivel a régiben már nem fért el.
A jelenlegi református templom, kevesebb mint háromszáz méterre a régitől, 1830-ra készült el. Ezután az egykori istenháza huszonöt évig kihasználatlanul állt, míg 1855-ben a füredi izraelita hitközség meg nem vásárolta. Az épület keleti végében egy lépcsős felépítményű, díszes tórafülkét építettek. A zsinagóga 1944-ig, a füredi zsidók elhurcolásáig töltötte be szerepét. Sorsa a második világháború utáni vidéki zsinagógákéval osztozott: a benne őrzött tóratekercseket elvitték, megszűnt szakrális funkciója.
A felújítással az egykori zsinagóga kettős funkciót kapott: egyrészt világi tér, előadásoknak, koncerteknek, más programoknak ad helyet, ha azonban a nézőteret átforgatják a tóraszekrény felé, szakrális térként működik.
Bóka István polgármester lapunknak elmondta, a fejlesztéssel emléket állítanak a balatonfüredi zsidó hitközség tagjainak, a kiállítóhellyel országosan is szeretnék megszólítani a látogatókat, fiatalabbakat is, továbbá közösségi tér a füredi lokálpatriótáknak. „Az első kapavágástól az átadásig egy év telt el” – tette hozzá a polgármester.
A zsidóság tudományos és technikai kultúráját bemutató, Einsteintől napjainkig – Zsidók és a csúcstechnika elnevezésű, magyar, angol és héber nyelven elérhető állandó kiállításon több mint száztíz zsidó származású Nobel-díjas, valamint a szakterületükön maradandót alkotó világhírű kutató, feltaláló élete és munkássága ismerhető meg.
Az érdeklődőknek nyolc szakterület kiválóságainak megismerésére nyílik lehetőségük: a tárlaton a részecskefizika és az informatika elismert tudósai mellett orvosok, biológusok, fizikusok, matematikusok, kémikusok, építészek életműve tekinthető meg. A földszinti térben a látogató egy mágneskártya segítségével választ öt tudóst, majd az emeleti kiállítóhelyen a digitális táblák segítségével informálódhat róluk és a munkásságukról.
