Berán István a táncháztalálkozó képviseletében elmondta, hogy egyrészt a táncházba járók körét is bővíteni szeretnék, sok program kimondottan azokat szólítja meg, akik ismerkedni akarnak a műfajjal, de azoknak is kedveskednek, akik már rég benne vannak a táncházkultúrában. Eljön például Novák Ferenc, a magyar néptáncmozgalom legendás figurája, aki előadást tart, a könyvét is bemutatják, és megünneplik a 85. születésnapját.
Horváth László a Fonó Budai Táncház ügyvezető igazgatójaként és a Budapest Folk Fest fesztiváligazgatójaként arról is beszélt, hogy a Fonó továbbra is segíti lemezkiadással a művészeket, Herczku Ágnesé megjelenik a találkozóig és a Dresch Qartet új albumán is buzgólkodnak már.
A sajtótájékoztató apropója ezen túlmenően a Most jöttem című új Lajkó Félix-lemez volt, amelyet a táncháztalálkozó zárónapján mutatnak be a Papp László Budapest Sportarénában. A nemrég Liszt Ferenc-díjjal is kitüntetett hegedű- és citeravirtuóz ezúttal Brasnyó Antal brácsással, Szabó Csobán Gergő nagybőgőssel és Porteleki László hegedűssel zenél a tizenkét számos albumon, amelyen, tőle szokatlanul, csak két instrumentális nóta lesz, a többiben Csizmadia Anna, Tintér Gabriella, és Palya Bea – aki Lajkó Félix szerint „nagyon jól viselkedett” – énekel.
Tintér Gabriella jó hangulatú próbákról számolt be, amelyeken mindenki hozhatta a saját egyéniségét, a nóták pedig nagyon erős, sodró aláfestést kaptak, amitől újjászülettek.
Csizmadia Anna arról mesélt, hogy ő szinte sose hallgat zenét, és tinikora óta egy előadót szeret: Lajkó Félixet, így hatalmas élmény vele egy csapatban lenni, amely bizony remekül összeválogatott társaság, mindenki természetesen viselkedik, senki nem játssza meg magát, kölcsönös a tisztelet.
– Most is szeretek szólózni, de az egészen más. Most valahogy ez jólesik. Nem mondom, hogy erre számítottam, vagy hogy jobbra, rosszabbra, most ez tetszik – válaszolta lakonikusan Lajkó Félix, amikor a közös munkáról kérdezem. – Régen több volt a dolgaimban a káosz, nincs már az a mindenáron bizonyítani vágyás bennem. Nyugodtabb, kifinomultabb… bár fura, ha ezt magára mondja az ember. Most van egy tanyánk, elég nyugis az életem, most is szeretek kirándulni, de nincs az a hisztérikus, menekülésszerű erdőbe járás, mint régen. Nyugis közegben vagyok, én is nyugisabb lettem. Van három lovunk is, de a feleségem szokott lovászkodni, én csak nézem – meséli. Olyan alkotó benyomását kelti, aki úgy teszi a dolgát, mintha közben észre sem venné. Mi viszont észrevesszük.