Csütörtök óta tart Magyarország legnagyobb farsangi karneválja, a mohácsi busójárás. A más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozó esemény éppúgy rokonságot mutat a riói és a velencei karnevállal, mint az afrikai népek szokásaival. Mohácson ezt a hagyományt egy törökűző legendával is magyarázzák.
A Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkelve a Dunán, kizavarták a törököket Mohácsról.
Az UNESCO szellemi kulturális örökségi listáján is szereplő népszokást felelevenítő idei rendezvényen 45 busócsoport 1150 busója és 150 egyéb maskarása vesz részt, a kiemelt programokra 80-100 ezer embert várnak.
Vasárnap volt a rendezvény egyik fő napja, a farsangvasárnap, amikor az érdeklődők megtekinthették a Sokac-révben a tánccsoportok, dudások és busók bemutatóit, majd a busók csónakos átkelését a Dunán, este pedig a busók meggyújtották a Széchenyi tér közepén felállított máglyát. Ma 13 órától Kersics Anka opera- és népdalénekes, „a sokác fülemüle” emléktábláját koszorúzzák meg a Sokac-körben, közben Gráf Vivien és Horváth Ildikó Pávkovics István kíséretében énekel.
Holnap, húshagyókedden, a busójárás zárónapján 15 órakor a Koló térről indul a busócsoportok felvonulása. 17 órakor a Zora néptáncegyüttes lép fel a Széchenyi tér színpadán, majd 18 órakor újabb máglyát gyújtanak, és a telet jelképező koporsó elégetésével és körültáncolásával búcsúznak a hideg évszaktól.