A Budai Vigadóban visszabontják a szocreál beépítéseket, a befalazott ablakokat és árkádokat „kiszabadítják”, korszerűsítik a tereket, és az intézmény működésének különféle szegmenseit figyelembe véve alakítják ki az egyes szinteket. Így elkülönülhet az adminisztrációs tevékenységek helyszíne, a dokumentációs részleg, a próbatermek, az öltözők és a közösségi terek.
Az előadásoknak és báloknak helyszínt adó nagytermet az eredeti tervek szerint állítják vissza, de a színpadot korszerűsítik és mobil nézőteret építenek be, hogy a színházi tér bálok és táncházak számára is ideális legyen. Lefedik és közösségi térré alakítják a belső udvart, ugyanakkor fontos előrelépés az is, hogy a Magyar Állami Népi Együttes számára végre saját próbatermet és öltözőket tudnak majd biztosítani az épület legfelső szintjén.
Az udvart, ahol jelenleg régészeti feltárás zajlik, később – lefedve – közösségi térré alakítják
A Budai Vigadó belső rekonstrukciójára a 2015-ös költségvetésből 5,5 milliárd forintot különített el a kormány, majd idén ezt 1,56 milliárd forintos tartalékkerettel egészítette ki a központi költségvetésből – tájékoztatott Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára. Mint mondta, fontosnak tartja, hogy a népművészet legmagasabb szintű kulturális intézményének méltó otthont biztosítsanak, de nemcsak az épületet szeretnék új köntösbe öltöztetni, hanem a tartalmat is, és úgy véli, a Hagyományok Háza által kidolgozott szakmai program szintén méltó a támogatásra.
A Hagyományok Háza 1,6 milliárd forintos működési támogatást kapott, ebben a keretben benne van egy hálózati rendszer kiépítésének a finanszírozása is, ugyanis az intézmény a néphagyomány különböző területein közművelődési feladatot lát el Kárpát-medence-szerte. Idén januárban már elkezdték a megyei és a határon túli hálózatok kiépítését is. A főigazgató hangsúlyozta, hogy e programban nem irodákat finanszíroznak, hanem tevékenységeket, amelyek nyomán a nagy múltú rendezvények új lendületet kaphatnak, és újak szerveződhetnek a táncházaktól a kézműves szakkörökön át a népzenei mesterkurzusokig.
Emellett a program kiemelt célja a képzések indítása, néprajzi kutatómunkák ösztönzése, a gyűjtések digitalizálása és hozzáférhetővé tétele. Pál István Szalonna, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője arról számolt be, hogy a programba kiváló helyi szakemberek kapcsolódtak be Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján és a Vajdaságban is. Mint mondta, ötven-hatvan éve várnak erre Kárpátalján, és szinte napi szinten érkeznek lelkes beszámolók a helyi rendezvények sikeréről, a néptánctáborok iránti érdeklődésről és az örömről, hogy újabb és újabb közösségeket sikerül megszólítani, tevékenyen bevonni a néphagyomány ügyének előmozdításába.
