Gyulafehérvárott, 1918. december 1-jén a Román Nemzeti Tanács kinyilvánította Erdély elszakadását Magyarországtól és csatlakozását a Román Királysághoz. Nem véletlenül ezen a napon mutatják be Rákosi Viktor Elnémult harangok című sikerkönyvének színpadi változatát a Békéscsabai Jókai Színházban szombaton.
Az első világháború előtti magyar Kasszandra-jóslatok sorozatába tartozó regény 1903-ban jelent meg. Rákosi Viktor, a korszak egyik legismertebb írója ezzel a munkájával jól félreverte a harangot, művét siker koronázta, ám ennek nem lettek mélyebb következményei.
Az Erdélyben játszódó történetben a magyarság pusztulására és a románság folyamatos térhódítására figyelmeztetett a szerző: a történet főhőse a nyugaton képzett Simándy Pál fiatal református lelkész, aki egy erdélyi szórványfaluba kerül, ahol a nyomorral szembesülve próbál szembeszállni a kilátástalansággal, a babonákkal és az erőszakosan terjeszkedő román ortodox egyházzal. Kihívja a sorsot, és veszít, ami – bárhogy is nézzük – nagyon keserű végkifejlet volt a múlt század elején.
A regény színházi változatát évtizedekig játszották a magyar színházak, 1945 után viszont betiltották, és az 1922-es és 1942-es filmadaptációk kópiáit is megsemmisítették a kommunisták – szerencsére nem az összeset.
Kérdés, hogy mit üzen ma, több mint száz év elteltével ez a történet, és hogyan lehet színre vinni.
– A második világháború óta sehol sem játszották színpadon, és olyanfajta kendőzetlenséggel, amellyel mi adaptáljuk, szerintem hetven éve nem nyúlt senki ehhez a témához – mondta kérdésünkre Pataki András rendező, akit telefonon értünk el.
Simándy Pál és a pópa lánya közötti szerelmi szálat intellektuális téttel is gazdagítják
Fotó: A-Team/Nyári Attila
Noha lesz, amin változtatnak, a könyv szellemisége ugyanaz marad, és arra reflektál, hogy száz év után is van magyar kultúra a Kárpát-medence elszakított területein.
– Simándy Pál főhős nem hal meg a darab végén, hanem életben marad, mivel Rákosi Viktor, ráérezve a majdani trianoni országvesztésre, végül nemzeti tragédiaként fejezte be a regényt. Ám az azóta eltelt száz év tapasztalata vezetett minket arra, hogy életben hagyjuk a főhőst. A trianoni évfordulóhoz közeledve úgy látom, az elmúlt években sikerült a nemzeti összetartozás napjává alakítani, ami helyes gondolat. A mindennapos történelmi sérelmeinken túl sokkal fontosabb, hogy perspektívát és jövőt nyissunk saját magunknak kultúránk megismerésével, nemzeti identitásunk megtartásával – fogalmazott a rendező.
Az új rendezésben nem szeretnék elvonni a néző figyelmét a regény által felvetett valós problémákról – Rákosi Viktor regényét ezúttal Nemlaha György újságíró dolgozta át. Érdekes, hogy 1905-ben Ady Endre is írt kritikát a darabról a Budapesti Naplóban, amelyben nagyrészt pozitívan értékelte, ám a korszak népszínműves vonásait, vicces attitűdjeit kifogásolta a rendezésekben.
– Itt és most kell szólnia ennek a színházi előadásnak. Persze lehet azon gondolkodni, hogy kinek örömünnep és kinek gyásznap december elseje, de nem akarom, hogy erről szóljon a darab. Úgy hiszem, hogy az előadást sikerült úgy felépítenünk, hogy nem papírfigurákat gyártottunk: a szereplők képében érdekek, eszmék és világnézetek csapnak össze egymással. Ezek hús-vér ütközetek, és senkinek nincs joga megsértődni rajtuk – fejtette ki Pataki András.
Ady Endre a regény szerelmi szálát is furcsállta, mivel egy magyar református teológus odamegy az Isten háta mögé megtartani a szétmállott magyar közösséget, ám ehelyett beleszeret a román pópa lányába, akit feleségül is vesz – a korszakban ezt sok humoros jelenettel ábrázolták. Pataki András elmondta, a mostani előadásukban megpróbálják intellektuális téttel is gazdagítani ezt a kalandot.
