– Olyan uralkodót tisztelhetünk Hunyadi Mátyásban, aki nagyon fiatalon, alig 15 évesen került hatalomra, és a korabeli várakozásokkal ellentétben viszonylag rövid idő alatt erősen központosított, stabilan működő államszervezetet, erős királyságot alakított ki, ráadásul a közép-európai népek összefogására törekedve védte meg a keresztény Európa határait – mondta kérdésünkre Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója (képünkön).
Főleg ezt az üzenetet közvetítette az uralkodóról a nagyszabású, Mátyás király – Mecénás és katona című utazó kiállítás is, amelyet először a Pozsonyi Magyar Intézetben láthatott a közönség még az év elején.
Ezután a tíz hatalmas, reneszánsz motívumos, egyedi áttört technikával készült acélkapuból és vászonkompozícióból álló tárlat bejárta a Kárpát-medencét: Székesfehérvár, Zenta, Eszék, Lendva, Kolozsvár, Madéfalva, Beregszász, Bécs, Győr után a napokban Budapestre érkezett, ahol január 20-ig lehet látni a Szent István-bazilika előtti téren.
A darabonként is monumentális acélkapukon olyan közismert jelképek láthatók, mint Mátyás király profilja, a budai Vár látképe, Beatrix és Kinizsi Pál arcmása vagy a holló, a vászonképeken pedig XIX. és XX. századi szerzőktől vett idézetek olvashatók: Bajcsy-Zsilinszky Endre, Berzeviczy Albert, Fraknói Vilmos, Kardos Tibor, Kubinyi András, Szathmáry László gondolatai elevenednek meg a különleges installációkon.
– Több kiállításunk is járja még a világot – tette hozzá a Magyarság Háza vezetője. A Mátyás élettereit, valamint az uralkodó corvináit bemutató tárlat, illetve a fiatal romániai magyar illusztrátorok munkáiból összeállított Pennaforgatók Mátyás király udvarában című kiállítás a kolozsvári Amaryllis Társaság közvetítésével kerülhetett a közönség elé.
Az emlékév során rengeteg programmal találkozhattak az érdeklődők, köszönhetően nem kis részben annak – miként Csibi Krisztina fogalmazott –, hogy az intézmény országhatárokon és földrészeken átívelő partneri közösséget épített ki: a Kincses Kolozsvár Egyesület, a bécsi Kaláka Klub, az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége, a torontói Kaleidoszkóp Hagyományőrző Klub, a visegrádi Mátyás Király Múzeum, a balassagyarmati Palóc Múzeum éppúgy említhető, mint például a Magyar Nemzeti Levéltár, ahol néhány hete mutatták be azt az új – eredeti oklevelek alapján készült – applikációt, amelynek segítségével egy térképen szinte napra pontosan nyomon követhetjük mikor, hol és merre járt a Kárpát-medencében Mátyás király és a felesége, Beatrix királyné, a Magyar Nemzeti Bank pedig emlékérmét bocsátott ki az igazságos király tiszteletére.
A győri egyházmegye hasonmás díszkiadásban jelentette meg Flavius Blondus Az újraálmodott Róma című corvináját, amelynek elkészültét szintén a Magyarság Háza támogatta.
– Ha egyetlen elemét kellene kiemelni az emlékévnek, akkor sokan bizonyára az álruhás Mátyásra szavaznának – mondta Csibi Krisztina –, magam is így vagyok ezzel.
Fotó: MTI
Mátyás király XXI. századi „reinkarnációja” összesen több mint 150 helyszínen bukkant fel, tavasztól őszig fáradhatatlanul járt-kelt mindenfelé, iskolákat, óvodákat, színházakat, szerkesztőségeket, polgármesteri hivatalokat látogatott meg, találkozott püspökökkel és utcaseprőkkel, felbukkant különféle fesztiválokon határon innen és túl – Tusványos, MartFeszt, Gombaszög, a paksi Gasztroblues fesztivál –, és még a kanadai magyarokhoz is eljutott.
Az emlékév holnapi zárórendezvényén a fővárosi Szent István-bazilikában a Madéfalvi Schola gyermekkórusa és a csíkszeredai Lux Aurumque zenei kórus ad hangversenyt, az ünnepi szentmisét Snell György esztergom–budapesti segédpüspök és Kémenes Lóránt kolozsvári főesperes celebrálja majd, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az emlékév fővédnöke pedig köszöntőt mond.
