Az Aranykert Egyesület és a Duna Művészegyüttes közös produkciójának rendező-koreográfusa, Juhász Zsolt az M1 aktuális csatorna csütörtöki adásában rámutatott: a Gulágról számos film, könyv, festmény és szobor született, ugyanakkor táncszínházi előadás – amelyet ő maga egyfajta közös képzőművészeti alkotásnak, élő, mozgó emlékműnek szánt – kevés.
Nem realisztikus történelmi tabló elkészítése volt a cél, hanem az áldozatok által átélt fizikai és szellemi megnyomorodás tapasztalatának megjelenítése a tánc eszközeivel
– fűzte hozzá.
Kiemelte: az előadás három pillérre – a letartóztatás sokkjára, a kényszertábori élet felfoghatatlan szenvedése, és a hazatérés vagy haza nem érkezés drámája – épül.
Az előadás a Gulág-táborokba zárt politikai foglyok mellett foglalkozik a hadifoglyok, és a málenkij robot során Szovjetunióba hurcolt civil lakosság hányatatott sorsával is – mondta el Juhász Zsolt, aki úgy vélte: még ma is felületes a magyar társadalom tudása a szovjet kényszermunkatáborok szörnyűségéről, az oda hurcolt hatalmas számú magyar szenvedéseiről.
A Gulág Emlékbizottság támogatásával létrejött előadást a határon túli magyarok lakta területeket, így többek között Újvidéket, Ungvárt és Kolozsvárt is érintve 12 nagyvárosban mutatják be február folyamán.
