„A Nyírség Magyarország legszebb tája. Írni róla csak olyan gyöngédséggel lehet, mint egy halott menyasszonyról.” Krúdy, a nyughatatlan vándor, e táj szülötte írta a fenti sorokat a vidékről, ahová élete végéig visszavágyott.
Magyarország északkeleti csücskének a nagy író által is csodált látnivalóit egyre többen fedezik fel. Sok turista látogat el erre a tájra, hogy megcsodálja például bűbájos középkori templomait, felújított kastélyait, természeti értékeit, esetleg a gyógyvizeiről egyre híresebb Sóstót és sok más egyebet. Ezek és más hasonló értékek néhány éve még nagyobb figyelmet kapnak, és még inkább féltve őrzött közkinccsé váltak. Ez történt szerte az országban is, a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló törvény megalkotása után.
Lássuk, mi is került eddig a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Értéktárba! Akár egy tetszetős kiadványban is áttekinthetjük a csaknem negyven értéket. Említsünk meg közülük néhányat: a középkori imahelyek hosszú sora a csegöldi görögkatolikus templomtól a vámosoroszi református templomig, a beregi keresztszemes hímzés, a paszabi szőttes, Túristvándi vízimalma, Bessenyei György életútja, munkássága, a nyíregyházi bokortanyák, a szatmári szilvalekvár és szilvapálinka, Tiszavasvári gyógyvize.
Kedvező hír, hogy a bizottsági döntés alapján a megyei értéktárnak nemrég 14 új tagja lett, így 52-re gyarapodott az abban szereplők száma – tájékoztatott Baracsi Endre, a megyei közgyűlés alelnöke. Belekerült a nyíregyházi Cantemus kóruscsalád, a Jósa András Múzeum, Krúdy Gyula élete és munkássága, a Nyírség néptáncegyüttes, a tirpák népi építészet, a nyíregyházi evangélikus Nagytemplom és a Magyarok Nagyasszonya Társszékesegyház mint zarándoktemplom, a kisvárdai római katolikus templom és a rétközi múzeum épülete, a kisvárdai vár, a kállósemjéni Kállay-kúria a védett hársfasorral, a vámosatyai Büdy-várrom, a nyíregyházi Egyetem Tuzson János Botanikus Kertje mint a növényi ritkaságok gyűjtőhelye, a Sóstói-erdő.
Az értékek megőrzésében egyébként a megyeszékhely, Nyíregyháza is teszi a dolgát. A közelmúltban jelent meg a Nyíregyházi értékek című, szép kiállítású kiadvány, amelyből megtudhatjuk, hogy két év alatt mintegy 25 helyi értéket ajánlottak értéktári felvételre a nyíregyháziak. Idetartoznak például Sóstó látnivalói, a Krúdy által is kedvelt erdő, az állatpark, a fürdő, a múzeumfalu és a botanikus kert. Aztán jó néhány építészeti emlék, a belváros ismert kincsei, a XIX. századból fennmaradt építészeti emlékek, történelmi források, régi könyvek, tárgyi emlékek, régészeti leletek és az ezeket őrző intézmények. Mint a kötet bevezetőjében Kovács Ferenc, a város polgármestere elmondja: „Gazdag és színes kulturális életünknek köszönhetően a nyíregyházi értékek közé került három táncegyüttesünk, a nagy hírű kóruscsaládunk, a köztiszteletnek és szeretetnek örvendő színművészünk, Bárány Frigyes is. A város büszke az itt született írókra, neves orvosokra is. Nyíregyháza örökségei közé tartozik a város első köztéri szobra, a hősök temetője és a hajdani »huszár«”.
Idén az értéktári esték sorozatban az érdeklődők megismerkedhettek valamennyi nyíregyházi értékkel.