– Miért Terézvárosban építenek új könyvtárat?
– Utoljára 2012-ben volt lehetőségünk bármit is fejleszteni. Még 2002-ben kezdtük el a városi tagkönyvtáraink felújítását, és 2017-ig 12 új könyvtárat építettünk. Most kidolgoztunk egy hosszú távú programot, és ebben fontos partnerünk a fenntartó főváros, az állam és a kerületek is. Az Andrássy úti tagkönyvtárunk működése már lehetetlenné vált, ugyanis egy befektető megvásárolta az épület lakásait, és már csak mi maradtunk ott. Az új hely is az Oktogon közelében van, az egykori üzlethelyiséget a főváros a könyvtárnak adta, és két évbe telik, amíg átalakítjuk, berendezzük. Egy ilyen forgalmas helyen figyelnünk kell a turistákra is, ezért szemléletében is újabb szolgáltatási palettával bővítjük a könyvtárat.
– Több más projektjük is van. Beszélne ezekről?
– A főváros döntött a Pálffy-palota rekonstrukciójáról is, amelyben 1998 óta működik a zenei gyűjteményünk. Az egész tetőszerkezetet, a fűtést és a légkondicionálást is korszerűsíteni kell. A tereket is úgy kell alakítani, hogy megfelelően működhessen az Ötpacsirta szalon, és a zenei gyűjtemény még jobban szolgálhassa az olvasókat. Újpesten a Király utcai könyvtár tetőszerkezetét és homlokzatát is felújítjuk, ez még az idén elkészül. A XI. kerületi, Karinthy úti könyvtárba beépítünk egy liftet, és restauráljuk a homlokzatot. Tavaly Kőbánya önkormányzata, amikor az újhegyi városrészt helyreállította, kibővítette az ottani könyvtár alapterületét is, és az összes költséget állta. Pestszentimrén is tavaly nyitottuk meg az új könyvtárat a Közösségi Házban, ezt is a kerületi önkormányzat finanszírozta.
– Sikerlistájuk van?
– A központi könyvtár tavalyi adataiból tudok idézni. A bestsellereket leszámítva legtöbbször a Magyar Századok című történelmi könyvsorozatot, Earl R. Babbie A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Andorka Rudolf Bevezetés a szociológiába vagy Csikszentmihályi Mihály Flow című könyvét, vagy Yazava Ai Nana című mangaregényét kölcsönözték ki. A listában sok szociológiai, pszichológiai és történelmi munka szerepel. Ez nem csoda, hiszen országos szakkönyvtár vagyunk, a könyvállományunkat folyamatosan gyarapítanunk kell, ehhez megfelelő kerettel rendelkezünk. Nagyjából minden újdonságot meg tudunk vásárolni, és az úgynevezett sikerkönyvekből vagy tankönyvekből több példányt is próbálunk szerezni. Idén februártól bevezettük a távfizetést és egyéb kényelmi szolgáltatásokat is tervezünk. A könyvtár közösségi tér, fontos, hogy a könyvtárosoknak személyes kapcsolatuk legyen az olvasókkal.
Fodor Péter főigazgató szerint fő céljuk az olvasáskultúra támogatása
– Az utóbbi időben hogyan változtak az olvasói szokások?
– Van egy érdekes változás, az internet elterjedése után kevesebben használják a kézikönyvtárat, mint tíz évvel ezelőtt. Elég, ha az okostelefonba beütik, hogy FSZEK, és már minden információt megtudnak a témáról. A kézikönyvtárhoz pedig be kell fáradni, időbe telik. Persze használhatjuk az IT-eszközöket, de ezzel nem kerülhetjük meg azt a kérdést, hogy tudunk-e olvasni, és értjük-e, amit olvasunk? Ezért évente sok középiskolával, általános iskolával és óvodával működünk együtt. Nemcsak behozzuk a tanulókat a könyvtárba, hanem a könyvtár légkörét is meg akarjuk szerettetni velük. A könyvtárnak van jövője, csak a használók szokásai nagyon megváltoztak, és a könyvtárnak elemi érdeke, hogy ezekre figyeljen és kellőképpen reagáljon. Ezért működtetjük a Könyvet házhoz programunkat is, mert sokan a fizikai állapotuk miatt nem tudják elhagyni a lakásukat, de nem hagyjuk őket a tévé előtt ücsörögni, kivisszük nekik a könyveket. Ez már mindegyik kerületben működik.
– Télen megállapodást írtak alá az Országos Széchenyi Könyvtárral és a Könyvtári Intézettel. Miben működnek együtt?
– A IX. kerületben egy Oktatóbázist alakítunk ki, amely szeptember végére készül el egy EU-projekt részeként az országos könyvtári program keretében. Mi a könyvtári fejlesztésekkel foglalkozunk, a szentendrei skanzen, amellyel közös konzorciumban vagyunk, ugyanezt végzi a múzeumi területtel. A fejlesztési terv 2020-ig tart és Az én könyvtáram címet kapta. A fő iránya az olvasáskultúra fejlesztése és támogatása, a digitális írástudás közvetítése, a könyvtárhasználat és információkeresés fejlesztése, a digitális szövegértés. Van egy stábunk, amelyik ezt szervezi, és többféle célcsoportot szeretnénk elérni. A könyvtári szakembereket, az alap- és középfokú oktatásban részt vevő tanulókat és a pedagógusokat is. Egyik célja az, hogy mérsékeljük az esélyegyenlőtlenséget és csökkenjen a korai iskolaelhagyók száma. Persze ezt a tervet a helyén kell kezelni, mert a könyvtárnak nem mindent megváltó, helyettesítő funkciója van, de megtaníthat egyfajta szemléletre és életformára, és megértetheti a gyerekekkel, hogy mért fontos az, hogy x éves koromra ne csak tudjak olvasni, hanem értsem is azt, amit olvasok.
– Tavaly sok, 4299 programja volt a budapesti könyvtáraknak. Milyen programokkal készülnek mostanában?
– A 2014–20 közötti stratégiai tervünk a három i program: informálni, integrálni és inspirálni. Az a célunk, hogy az olvasók minél többet használják a nálunk felhalmozott tudást.
