Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára Márki Sándor naplóinak kiadását tűzte célul maga elé, egy olyan történeti-filológiai kincs feldolgozását, amelyből nem sok adódik az országos gyűjteményekben. A tervezett naplósorozat idén megjelent első kötetét a levéltár igazgatója, dr. Erdész Ádám szerkesztette és rendezte sajtó alá – az általa írott előszóból tudhatunk meg számos műhelytitkot a kiadással kapcsolatosan. Érdemes tehát ezt is alaposan átböngészni, mielőtt belefognánk az izgalmasabbnál izgalmasabb magán- és közérdekű bejegyzések tanulmányozásába.
Erdész Ádámtól tudjuk, hogy az 1880-as évek közepétől a második világháború végéig meghatározó történésznek számító Márki Sándornak nemcsak a kutatásaira vonatkozó jegyzetei kerültek elő, hanem húszéves korától haláláig naplót is vezetett – ez gyakorlatilag több mint ötven év lelkiismeretes dokumentációját jelenti.
Márki már középiskolás korában kiemelkedett diáktársai közül, előbb újságcikkeket írt, majd publikálni kezdett országos lapokban is, és később, immár a pesti bölcsészkar történelem- és földrajzszakos hallgatójaként egyre több és több megjelenés fűződött a nevéhez. Tanári pályáját Aradon kezdte, s ekkortól már fontos történeti monográfiákat is írt, többek közt a Dósa György és forradalma című könyvet. Tanári és történészi karrierje Budapesten folytatódott 1886-tól, 1892-től az Akadémia levelező tagjává vált, és a kolozsvári egyetem tanára lett – később dékáni és rektori tisztséget is kapott, melyet rendkívül aktív kulturális és közéleti szereppel egészített ki. Megkerülhetetlen történeti munkák fűződnek a nevéhez, mint például az első teljes Rákóczi-monográfia, melyet három kötetben adott ki. 1919-ben megszenvedte, hogy az egyetemet átvették a románok, később, a több helybeni intézményalapítási kísérlet után Szegedre telepített egyetemen kezdett tanítani, de csakhamar, 1925-ben elhunyt.
Az ötvenkét éven át vezetett napló ma is a családtagok birtokában van; a levéltár a másolatokat vásárolta meg és dolgozta, dolgozza fel. Márki változatos életútjának (is) köszönhetően számos értékes adalékot kaphatunk a korszakról: az egyetemi, a tudományos életről, oktatói munkáról, a modern magyar történettudomány kialakulásának folyamatáról – s nem utolsósorban az időszak más kiemelkedő személyiségeiről is. Arad és Kolozsvár története is sok árnyalattal lesz gazdagabb – ebben a kötetben az aradi részek kerülnek előtérbe. Nagyon is tudatosan készítette feljegyzéseit: az egyes, fontosabb témákhoz hivatalos iratokat is tűzött, esetenként újságcikkekkel is kiegészítette azokat.
Mégse gondoljuk, hogy száraz tények, információk puszta közlése ez a napló. Rengeteg személyes, családi részletet megtudunk a jegyzetekből, véleményét is folyamatosan megosztja (leendő) olvasójával Márki, mi több, időnként vallomást tesz. Szokások, rokoni viszonylatok, ünnepek, dilemmák és fájdalmak sorakoznak és keverednek életszerűen egymással ebben a naplóregénynek is beillő történetfolyamban.
Gondos szerkesztői kézre vall a szövegek állapota: mai helyesírással, olvasmányosan, áttekinthetően rendezettek az egyes időszakok jegyzetei. Ez az első kötet a Kolozsvárra való költözés évével zárul.
Várjuk a folytatást, mely remélhetőleg hasonló lesz ehhez: érzelmekkel színezett, pontos kor- és családrajz, melyben az emberi minőség nagy hangsúlyt érdemel.
Márki Sándor naplói I. 1873–1892. Szerkesztette és sajtó alá rendezte Erdész Ádám. Gyula, 2015.